tag:blogger.com,1999:blog-52126176667084659912024-03-06T00:59:20.020-08:00ŐrségVarga Géza írástörténészhttp://www.blogger.com/profile/15554917163232038927noreply@blogger.comBlogger3125tag:blogger.com,1999:blog-5212617666708465991.post-72151000885892273502017-12-07T16:59:00.000-08:002017-12-09T09:02:25.779-08:00Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula<div style="text-align: justify;">
Két adat alapján úgy tűnhet, mintha az egykor nagy országunk teljes szélességében, napkelettől napnyugatig az lenne a finnugrász régészek dolga, hogy a hun-magyar azonosságot tagadják, ráadásul ugyanazt a <i>Hun vót, hun nem vót</i> szlogent használván gúnyolódásra. Két adat persze kevés az általánosításhoz, arra azonban elegendő, hogy a jelenségre felfigyeljünk. A két régész életrajzából kiderül ugyanis, hogy mindketten az ELTE BTK neveltjei. Ott folyna egy ilyen sajnálatos eredményre vezető "nevelő" tevékenység, a magyar hagyomány elleni ellenségképzés és gúnyolódás? A nebulók, kikerülvén az életbe, csak azt folytatják, amit tanultak, amire az alma mater - szégyenükre - felkészítette őket. A két régész dolgozata látszólag ellenem íródott, engem próbál cáfolni. Azonban, ha az olvasó megismeri a válaszaimat is, akkor nyilvánvalóvá válhat, hogy csak az ELTÉ-n folyó kiképzőmunka és a két régész szégyene lett e két régészdolgozat.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8emH0rxUc_9QJvS_737bC7Lus099ELrEyADv7sh29v4QoQj8dJkgrC7U1fgUX-nOizAnDsG_WQLiTi17RsAkVY0H-si10SVKAZHSPS7RTF5_GBoBWlCgqDhs4pOFRowY547C9Yyigl2Rh/s1600/Haynau.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="347" data-original-width="220" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8emH0rxUc_9QJvS_737bC7Lus099ELrEyADv7sh29v4QoQj8dJkgrC7U1fgUX-nOizAnDsG_WQLiTi17RsAkVY0H-si10SVKAZHSPS7RTF5_GBoBWlCgqDhs4pOFRowY547C9Yyigl2Rh/s320/Haynau.jpg" width="202" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;"><b>1. ábra. A finnugrizmus Haynau segítségével vált uralkodóvá, </b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;"><b>hatalmi pozícióban könnyen képzeli magát előkelőnek a szégyenteljes munkát végző is</b></span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az egyik régész Botár István, aki Csíkszentkirály honlapján ma is fertőzi a levegőt az eredetileg (2007. március 23-án) a Hargita Népe c. lapban megjelent nem túl okos cikkével:<br />
<a href="http://www.csikszentkiraly.ro/lazitas.php?id=207">http://www.csikszentkiraly.ro/lazitas.php?id=207</a> .<br />
<br />
Érdekes e kérdésben a csíkszentkirályiak magatartása is. A saját székely hagyományuk védelmében fellépőként talán megérdemelnék egy tisztességes eljárást, azaz a közönséges valótlanságokat és félreértéseket tartalmazó gyalázkodás mellé odatehetnék az én álláspontomat is.<br />
<br />
A Botár-féle cikk címe: <i>Hun vót, hun nem vót</i>. Az index.hu-n és a Hargitában is megjelent a válaszcikkem, amit később az <i>Így írtok ti magyar őstörténetet</i> c. kötetben is közreadtam. Ebben nyilvánvalóvá teszem, hogy Botár István semmit sem fogott fel abból, amit hallott tőlem. Olyan állításokat tulajdonít nekem, amiket sohasem mondtam, más esetben meg az ellenkezőjét értette annak, amit mondtam (én azt mondtam, hogy a Csíkből lett a Chigle, ő meg ennek az ellenkezőjét tulajdonította nekem stb.). Ez persze - mint arról sejtéseink lehetnek - az ELTÉ-n képzettek szokása és előjoga Haynau óta.<br />
<br />
Most, újra olvasván a Botár cikkét, újra feltűnik benne, hogy engem a róvás szó hosszú ó-s használatával vádol, holott sohasem mondtam, vagy írtam így addig. Az utóbbi időkben is csak akkor használom ezt a szavunkat hosszú ó-val, ha Mandics György <i>Róvott multunk </i>c. trilógiájának nyelvtani hibát megörökítő címét le kell írnom (ilyenkor kötelező betűhűen idézni). A többi Botár-féle kötözködés is hasonló: semmi köze a valósághoz, csupán a székely hagyomány letagadásához szükséges tudományellenes kampány részeként értelmezhető. Úgy gondoltam, hogy a Botár cikkre írt válasszal véglegesen földbe döngöltem ezt a semmit sem értő szegény párát és a továbbiakban már nem kell vele foglalkoznom. Nem így történt.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSKHzSheV-WzRcoxA_8neQgV5unA0K1U7ufh3GDVTMLvsNtAfBSmBSTN3miUX8oiTerpfLVtuIDReY-nj2n7-CcH27IX_mjGpAc1k32M5WHsJtjcjx4vnRAL9ewIWdtSWnzWI3r83qMDE-/s1600/The+origins+of+c%25C3%25ADmlapja.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1101" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSKHzSheV-WzRcoxA_8neQgV5unA0K1U7ufh3GDVTMLvsNtAfBSmBSTN3miUX8oiTerpfLVtuIDReY-nj2n7-CcH27IX_mjGpAc1k32M5WHsJtjcjx4vnRAL9ewIWdtSWnzWI3r83qMDE-/s320/The+origins+of+c%25C3%25ADmlapja.jpg" width="220" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=5212617666708465991" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=5212617666708465991" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=5212617666708465991" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><br /></div>
<div style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-small;">2. ábra. A <i>Székely rovásírás eredete</i> c. kötetem (címlapján a hun jelvénnyel, belsejében az olvasatával) négy kiadást ért meg és az angol kiadása eljutott a világ minden kultúrtájára - a Magyar Nemzeti Múzeum vezetőinek ELTÉ-n kiképzett tudatát nem értve ide</span></b></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A <i>Hun vót, hun nem vót</i> szlogen újra csak felbukkant egy másik régész: Tomka Péter, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese tollából. Ő az édesapja, Tomka Péter tiszteletére írt kötet egyik tanulmányát szentelte a budapesti hun(?) jelvény jelentékenységének és hun voltának tagadására. Erre a zsengére mostanában fogok válaszolni.<br />
<br />
Előrebocsáthatom, hogy a Tomka-féle tanulmány legnagyobb hibája az, hogy a feje tetejére állítva tárgyalja a rovásemléket, ahogyan a rovásjeleket már nem kell, nem lehet felismernie. Pedig egy körültekintő vizsgálat során - hitem szerint - mindaddig kell forgatni azt a fránya leletet, amíg a rajta lévő jelek a talpukon nem állnak és elolvashatóvá nem válnak. Bővebben: <a href="https://www.facebook.com/groups/167884727062272/permalink/307064939810916/">https://www.facebook.com/groups/167884727062272/permalink/307064939810916/</a><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3aKavHidSeU-q8vs3SeLYkSoWDQcWW0LM2rKUddrml14d0FlxWto2vTcnm1PuESte9Ew8y76GYj29TVQBPsEx4en5wINGpBtCyXQBH-rdzd3yn_TOJGu8wodarAA860bk9stj9FRGaGM9/s1600/Hun+jelv%25C3%25A9ny+7+kiv%25C3%25A1gott+j%25C3%25B3+grafika+2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="779" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3aKavHidSeU-q8vs3SeLYkSoWDQcWW0LM2rKUddrml14d0FlxWto2vTcnm1PuESte9Ew8y76GYj29TVQBPsEx4en5wINGpBtCyXQBH-rdzd3yn_TOJGu8wodarAA860bk9stj9FRGaGM9/s320/Hun+jelv%25C3%25A9ny+7+kiv%25C3%25A1gott+j%25C3%25B3+grafika+2.jpg" width="155" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-small;">3. ábra. A jelvény, amely a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója által aláírt letéti szerződésben még hun volt s az átvételi elismervényen még feltüntették a rajta lévő, jól látható rovásjeleket is</span></b></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Sajnos mindkét hunnemvót-cikk súlyosan vét a tudományosság elemi normái ellen. Az olvasó számára persze furcsának tűnhet, hogy a szakképzett régészeket egy körön kívüli bírálja. A szakképzettség azonban ezen a rovológiai szakterületen semmi optimizmusra nem ad okot. Ha az ELTE tanszékvezetője lehetett az a Horváth Iván, aki a székely írást humanista kitalációnak volt képes sejtetni, akkor ezen az egyetemen nem az írástani tényeket tanítják, hanem ostobaságokat tömködnek a nebulók agyába, ahol az meg is rögzül.<br />
<br />
<a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=5212617666708465991" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=5212617666708465991" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=5212617666708465991" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a>E téveszme-oktatásnak és zsiraista gyűlöletkampánynak köszönhetően ezek a régészek is annyi hibát vétettek és olyan egy kaptafára menő a gúnyolódásuk is, ami a saját törekvéseik becsületességén és a szakmai munkájuk színvonalán túl megkérdőjelezi az ELTÉ-n folyó régészképzés megfelelőségét is.<br />
<br />
Kevesen vagyunk, akik képesek lennénk az elkövetett hibák észrevételére és kijavítására. Vagy talán egyedüli is vagyok, ami azonban kötelez. Ha észreveszem a "tudósok" hibáit, akkor a nemzeti íráskutatás védelmében köteles vagyok azt jelezni a magyar értelmiség felé. Talán mondanom sem kell, hogy szívesebben számolnék be az akadémikus tudomány megbízható rovológiai eredményeiről - ha ilyenek léteznének.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiknLN-7Aba657aDiEjEzxbtaXLRq-ljaz281lycthWYXBFZZHuOjOF_qXYmjkgPDfxi1fZXO8InYSipFJVwg0pZx3EUnCYgU95hXdqgJ1EHMQYURg9Ud8Y0tjAJWSMTYvzovG12cclVSmQ/s1600/%25C3%258Dgy+%25C3%25ADrtok+ti+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="693" data-original-width="490" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiknLN-7Aba657aDiEjEzxbtaXLRq-ljaz281lycthWYXBFZZHuOjOF_qXYmjkgPDfxi1fZXO8InYSipFJVwg0pZx3EUnCYgU95hXdqgJ1EHMQYURg9Ud8Y0tjAJWSMTYvzovG12cclVSmQ/s400/%25C3%258Dgy+%25C3%25ADrtok+ti+%25281%2529.jpg" width="282" /></a></div>
<div class="" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;"><b>4. ábra. Ebben a kötetben jelent meg a Botár István cikkére írt válaszom</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Válasz Botár Istvánnak az index.hu hasábjain</b></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Az index.hu fórumának <i>50 000 éves magyar írásbeliség</i> c. rovatában Tiszteletes úr adta közre a gondolataimat, idézve az elején Botár István cikkének a címét:</span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">***</span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;">Hun vót, hun nem vót </span><span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;">– Szubjektív beszámoló egy előadásról – </span><span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;">Varga Géza válasza Botár István "Szubjektív beszámoló"-jára</span><br />
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Botár István véleményére ismeretlenül is kíváncsi voltam. Szerettem volna még az előadások megtartása előtt megkérdezni a csíki régészek véleményét, mert a legújabb helyi régészeti eredményeket tőle és társaitól ismerhettem volna meg a legkézenfekvőbben. Sajnos, erre a beszélgetésre az előadások előtt nem került sor, tudományos igényű értékelést azóta sem kaptam tőle s tartok attól, hogy ilyesmire egy ideig nem is számíthatok, mert - úgy tűnik - nem rendelkezik az ehhez szükséges ismeretekkel. A cikkét maga is szubjektív beszámolónak aposztrofálta, azaz nem tudományos vitába kezdett, csak egy olcsó jópofáskodásba. Lelke rajta! </span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Mi azért úgy vegyük sorra az állításait, mintha komoly emberrel állnánk szemben!</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;">*************************************</span><br />
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;">„A székely eredetkérdés. A székely róvásírás eredete" (így, hosszú ó-val)"</span><br />
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Nem az én kezemtől származik az o-ra feleslegesen odatett ékezet.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">*************************************</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;">"Saját bevallása szerint nem lévén történészi, nyelvészi, régészeti képzettsége kézenfekvőnek tűnt, hogy betegsége hónapjaiban írástörténettel fog foglalkozni, erről ír egy könyvet. ... Ahogy Anonymus mondaná, quid plura – erről mit többet?"</span><br />
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;"><br /></span>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;"><span style="text-align: justify;">Az érdeklődők rendszerint meg szokták kérdezni, hogyan keveredtem erre a szakterületre; s én sem akartam azt a látszatot kelteni, mintha régész, nyelvész, vagy történész végzettséggel rendelkeznék. Ugyanakkor azt is érzékeltetni kívántam, hogy nincs más, aki harmincöt évet fordított a székely írás eredetének vizsgálatára. Ezért olyan sincs, aki többet tudna erről a kérdésről - legyen bármilyen is a végzettsége. Hozzátettem, arra számítok, hogy sokan nem tudnak majd követni - hiszen lehetetlen ennyi idő alatt harmincöt év kutatási eredményeit (érveit és adatait) hiánytalanul átadni s persze a halgatónak sem sikerülhet mindent megértenie. </span></span><br />
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;">Botár István a tanu rá, hogy igazat mondtam.</span><br />
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">*********************************</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;">"Rögtön az elején tisztáztuk, hogy a „finnugristák", hogy a kánya vájná ki a szemüket, mindenáron ki akarták, ki akarják ölni a hun-magyar hagyományt a magyar történelemből. Az nem teljesen világos, hogy ez nekik miért jó, de elszántak lehetnek és megéri nekik, mert állítólag feszt ezzel foglalkoznak." </span><br />
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Ajánlom Botár Istvánnak a www.virtus.hu online újságban "rovó" rovatát, ahol sorra jelennek meg "A finnugor elmélet alkonya" című kötetem fejezetei. Ha ezen sikerül átrágnia magát és még mindig vannak kérdései, örömmel állok a rendelkezésére a finnugrizmus kérdéskörében.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;">*********************************</span><br />
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;">"Az csak a végefelé derült ki, hogy a „finnugristák" közé általában minden kutató, tudós beleszámít, de lehet, hogy általában a történelmet végzettek mind, és az is, hogy szerencsére a nyugdíj előtt azért általában ki merik mondani az igazat is. "</span><br />
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Ha a finnugrista történelemszemlélet hazugság, akkor a történészeket (nyelvészeket, régészeket) úgy is lehet tekinteni, mint akiket felsőfokon képeztek ki a hazudozásra. Azt csak a rend kedvéért teszem hozzá, hogy szerencsére vannak, kiken nem fog ki az egyetemeken adagolt ostobaság, hazugság és magyargyűlölet.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;">A nyugdíjaskorúak sajátos álláspontjára pedig jó példa többek között Makkay János kitűnő (kritikai éllel is bíró) füzetsorozata is, amit Csíkban talán kevesek ismernek.</span><br />
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;">********************************* </span><br />
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">"Még jó, hogy nem halhatatlanok, mert akkor a fene itt enne meg minket a halszagú finnekkel együtt."</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Természetesen ez csak Botár úr elmeszüleménye, én semmi hasonlót nem mondtam.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">*********************************</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">"ha jól értem, ... Kubert = Csaba = Szabír = Zabergán (?), azaz Szabír Kán = magyar király."</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Igen, ezt nagyjából jól érti, még ha pongyolán adja is vissza, kedves Botár István. Bíborbanszületett Konstantin szerint a magyarság régi neve a szabír volt, ezért a szabírok királyai egyúttal a magyarok királyainak is tekinthetők. Ebben a korszakban a magyarság több részre szakadva, több államban és több uralkodó alatt élt egyszerre. A pontos történetünket még ki kell munkálni. (Kubert nevet azonban nem említettem, a név helyesen: Kuber.)</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">*********************************</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">"Arra már nem emlékszem, hogy szabin nők is voltak-e a sztoriban, de a tapírról teljesen biztos emlékeim vannak, így ők is velünk játszanak egy csapatban. Mondjuk, a nőket kár lenne kihagyni, csak ott elfelejtettem szólni."</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Ha (továbbra is) hallgatott volna, talán bölcs maradt volna. Ugyanis sem a szabin nőkről, sem a tapírokról nem ejtettem szót. Ezeknek semmi köze az általam elmondottakhoz. Botár István tudósi igényességéről, gondolkozásmódjáról, felkészültségéről és érvrendszeréről azonban elég lesújtó képet alkothatunk általuk.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">*********************************</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">"Aztán hogy a hunok biztosan ide kerüljenek, huszárosan Csíkot csináltunk a krónikák Csigle mezejéből."</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Természetesen nem én csináltam Csíkot Csigle mezejéből, csak Botár istván nem ismeri a kérdés szakirodalmát. Amennyiben veszi a fáradságot és elolvassa "A székelység eredete" c. kötetem megfelelő fejezetét, akkor megtalálhatja a megfelelő utalásokat.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Jó régész holtig tanul. Ez különösen hasznos, ha ráfér.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">********************************* </span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">"A nyilvánvaló egyezéssel csak azok kekeckednek, akik nem tudják, hogy másolási hiba miatt lett Csigléből Csík" </span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Az előadáson az ellenkezőjéról volt szó.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">*********************************</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">"noha az nem egyértelmű, hogy a „folyamatosan élő" helynevet miért cserélték le a székelyek Csíkra."</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Botár Istvánnak természetesen megint nincs fogalma sem arról, hogy mit is mondtam az előadásomon. A székelyek nem cseréltek fel semmiféle helynevet. Az egész elírás, vagy félreolvasás csak a krónikaírók műveit érintette.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;"><span style="text-align: justify;">*********************************</span></span><br />
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;">"Vagy lehet, hogy fordítva történt? Csíkot írta le a krónikás Csiglének… Szerintem finnugrista volt, a körme alá kéne nézni. Az héccáz, hogy én nem ereszteném még egyszer krónikirodába."</span><br />
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Csak remélni lehet, hogy ez a szigorúság egyszer elér a régészképzésig is. </span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">*********************************</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">"Ekkor még komolyan fontolgattam, udvariasan rákérdezek, hogy akkor hogyan is lehet, hogy Csíkban egyetlen biztosan hunkori emlékünk sincs, nemhogy hun."</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Kár, hogy nem kérdezett rá, mert ez lett volna a legérdekesebb, legnehezebb kérdés. S a nehéz kérdéseket meg kell becsülni, mert ezek megoldása vezethet el az előrelépéshez. </span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;">*********************************</span><br />
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">"Ha a szerencsétlen tekerőpataki gótok a nagy pánik közepette nem rejtik el 375-tel záruló kincsüket, akkor még közvetett adatunk sem lenne arról, hogy egyáltalán jártak erre hunok."</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">De akkor ugye, most van adatunk a hunok erre jártára?</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">*********************************</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">"Zárójel: Csík és a csíki székelyek első említése 1324-ben történik, azaz majd ezer évig kussoltak."</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Amint ez egy rejtózködő, háromezer fős, eldugott völgyben élő nép esetében nem is csoda.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">*********************************</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">"Ekkor valaki rákérdezett, hogy mi is a helyzet a bihari székelyek említésével (lám-lám, a finnugrista ágensek, a kánya vájná ki a szemüket, mindenütt kötekednek)." </span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">A kitűnő kérdésért ma is hálás vagyok. A rossz ízű aláfestés csak Botár István hozzátoldása.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">*********************************</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">"Ekkor jött az Anonymusra épített válasz ... Ez eddig rendben is volna (már amennyire Anonymus honfoglalás korára legalábbis kérdéses hitelességén átsiklunk"</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Anonymus hitelessége egy ilyen oldalvágással nem kérdőjelezhető meg, más - komolyan vehető - érvekkel pedig Botár István nem szolgál. Nem is szolgálhat, mert ilyenek nem léteznek.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">*********************************</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px; text-align: justify;">"maradjunk az egyesek számára legérzékenyebb pontnál: hogyaszongya a magyarok bejövetelekor valami blak nép már itt volt…"</span><br />
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Ilyen érzékenységről nem tudok. Az érvelés egyébként is logikátlan. Ugyanis, ha a hunok és a székelyek is magyarok, akkor a már erdélyi székelyekkel együtt élő (tehát mindenképpen Atilla halála után szereplő) blakok említése nem jelentheti azt, hogy a blakok korábban élnek itt a magyaroknál.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">A krónika megfogalmazása alapján legfeljebb az feltételezhető, hogy Árpád magyarjainál kerülhettek hamarabb Erdélybe blakok - de ez is csak azért lehetséges, mert a krónika semmit sem szól a blakok Erdélybe kerülésének időpontjáról. Csupán azt mondja, hogy együtt élnek a székelyekkel, de ennek az együttélésnek a korát nem adja meg.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Azaz Botár István most is a saját ködlovagjaival hadakozik.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">**********************************</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">"hirtelen fordulattal megtudtuk azt is, hogy Bihar a bi = fehér (evidens ugye, tartok tőle, hogy szláv etimológiája lesz: bjelo-fehér), a har meg természetesen vár. Merthogy a „fehérvár" típusú helynevek kizárólag magyar elnevezések."</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span><span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;"></span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Aki most a szláv Belgrádokat (ami mégiscsak fehér várat jelent) felemlegeti, az mehet a salátába a „finnugristákkal" együtt. ... különben van Bihar helynév Indiában is"</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Az előadásomban urál-altájit mondtam a Botár István által állított "magyar" helyett. S az indiai Bihar államot a hunok (azaz urál-altájiak) alapították, ahogy a Belgrád helynév is csak tükörfordítása az eredeti urál-altáji névnek, miként az Anonymus említette Bellarád (Bihar) is. </span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">**********************************</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">"Többször hangsúlyosan elhangzott az a kifejezés, hogy a székelyek mindig itt éltek, nincs adat arra, hogy máshonnan telepítették volna őket. Ez így igaz, vagyis felerészben. Tényleg nincs konkrét adat arról, hogy a székelyeket XY király idetelepítette volna, igaz, arról sem, hogy éves bérletük volna az Olt forrásánál." </span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Fentebb már láttuk. hogy Botár István nem tekinti "konkrét adat"-nak a magyar krónikák állításait. Így aztán könnyű mellébeszélni és népet butítani.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">*********************************</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=5212617666708465991" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=5212617666708465991" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=5212617666708465991" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">"A székelyek története kapcsán merült fel utoljára bennem, hogy mégiscsak fel kellene állni, és elmondani, hogy a legkorábbi hiteles székely említések Erdélyen kívülről, ráadásul a Kárpát-medence túlsó feléről (is) vannak (1116, 1146), míg Csík első említése 1324-ből való."</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Botár István tudatosan elhallgatja, hogy az 1116-os és 1146-os adat nem az egész székely népről, vagy annak lakóhelyéről szól, csupán egy kis székely csoportól. Azt sem említi, hogy a magyar krónikák adata az V. századi helyzetről tájékoztat - azaz jóval korábbi adattal rendelkezünk az egész székely nép lakhelyéről, mint az általa felhozott 1116-os, vagy 1146-os adat. </span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=5212617666708465991" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=5212617666708465991" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=5212617666708465991" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">Azaz a helyzet éppen az ellenkezője annak, mint amit Botár István régész úr állít.</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">**********************************</span></div>
<span style="background-color: #fff6e5; font-family: "verdana"; font-size: 12px;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: 16.0pt;">Válasz Botár István régész "Szubjektív
beszámoló"-jára</span></b><b><span style="font-size: 16.0pt;"><o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Aki a cikket olvasta (Hargita
Népe, 2007. március 23.), amelyet B. I. is csupán szubjektív beszámolónak
aposztrofált, megérthette, hogy szakmai felkészületlensége miatt nem is
vállalkozhatott volna tudományos igényű vitára. Mi azért úgy vesszük sorra a
bekezdéseit, mintha régésszel és emberrel állnánk szemben.<a href="file:///E:/Apa%20k%C3%B6nyvt%C3%A1ra%20-%20mobil%20ment%C3%A9s/K%C3%B6nyvek/%C3%8Dgy%20%C3%ADrtok%20ti/080%20f%206%20Bot%C3%A1r%20Istv%C3%A1n%20r%C3%A9g%C3%A9sz%20szubjekt%C3%ADv%20besz%C3%A1mol%C3%B3ja.doc#_ftn1" name="_ftnref1" title=""><span class="MsoFootnoteReference"><!--[if !supportFootnotes]--><span class="MsoFootnoteReference"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">[1]</span></span><!--[endif]--></span></a> <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
„<i>Saját bevallása szerint nem lévén
történészi, nyelvészi, régészeti képzettsége, kézenfekvőnek tűnt, hogy
betegsége hónapjaiban írástörténettel fog foglalkozni, erről ír egy könyvet...
Ahogy Anonymus mondaná, quid plura – erről mit többet?</i>" <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Az érdeklődők
rendszerint meg szokták kérdezni, hogyan keveredtem erre a szakterületre; s én
sem akartam azt a látszatot kelteni, mintha régész, nyelvész vagy történész
végzettséggel rendelkeznék. Ugyanakkor azt is érzékeltetni kívántam, hogy nincs
más, aki harmincöt évet fordított volna az életéből a székely írás eredetének
vizsgálatára. Ezért olyan sincs, aki többet tudna erről a kérdésről – legyen
bármilyen is a végzettsége. Hozzátettem, arra számítok, hogy a hallgatóság
soraiból néhányan nem tudnak majd követni – hiszen lehetetlen ennyi idő alatt
harmincöt év kutatási eredményeit hiánytalanul átadni s megérteni. B. I. cikke
tanúsítja, hogy a megértéssel kapcsolatos nehézségeket nem túloztam el. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
„<i>Rögtön az elején tisztáztuk, hogy a
»finnugristák«, hogy a kánya vájná ki a szemüket, mindenáron ki akarták, ki
akarják ölni a hun-magyar hagyományt a magyar történelemből. Az nem teljesen
világos, hogy ez nekik miért jó, de elszántak lehetnek és megéri nekik, mert
állítólag feszt ezzel foglalkoznak. … Az csak a végefelé derült ki, hogy a
»finnugristák« közé általában minden kutató, tudós beleszámít, de lehet, hogy
általában a történelmet végzettek mind... Még jó, hogy nem halhatatlanok, mert
akkor a fene itt enne meg minket a halszagú finnekkel együtt."</i> <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Ezt nem
mondtam. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„...ha jól értem... Kubert = Csaba = Szabír
= Zabergán (?), azaz Szabír Kán = magyar király." <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Bíborbanszületett
Konstantin szerint a magyarság régi neve a szabír volt, ezért a szabírok
királyai egyúttal a magyarok királyainak is tekinthetők. (Kubert helyesen:
Kuber.) <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„Arra már nem emlékszem, hogy szabin nők is
voltak-e a sztoriban, de a tapírról teljesen biztos emlékeim vannak, így ők is
velünk játszanak egy csapatban. Mondjuk, a nőket kár lenne kihagyni, csak ott
elfelejtettem szólni." <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Patkanov
szerint a szabír népnév egyik változata a tapar. Ezért a fát ábrázoló
nikolsburgi <i>tprus</i> rovásjel TaPaR US
„szabír ős" alakban oldható fel. (A tprus jel újabb magyarázatai) <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
„<i>Aztán hogy a hunok biztosan ide kerüljenek,
huszárosan Csíkot csináltunk a krónikák Csigle mezejéből."</i> <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Csík és Csigle
azonosságát Nagy János vezette le még 1879-ben. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
„<i>A nyilvánvaló egyezéssel csak azok
kekeckednek, akik nem tudják, hogy másolási hiba miatt lett Csigléből
Csík."</i> <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Én az
ellenkezőjéről beszéltem: Csíkból lett Csigle. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
„<i>Noha az nem egyértelmű, hogy a »folyamatosan
élő« helynevet miért cserélték le a székelyek Csíkra."</i> <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Az elírás csak
a krónikaírók műveit érintette. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
„<i>Ekkor még komolyan fontolgattam, udvariasan
rákérdezek, akkor hogyan is lehet, hogy Csíkban egyetlen biztosan hunkori
emlékünk sincs, nemhogy hun... Ha a szerencsétlen tekerőpataki gótok a nagy
pánik közepette nem rejtik el 375-tel záruló kincsüket, akkor még közvetett
adatunk sem lenne arról, hogy egyáltalán jártak erre hunok." </i><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Azaz van
adatunk a hunok erre jártára.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
„<i>Zárójel: Csík és a csíki székelyek első
említése 1324-ben történik, azaz majd ezer évig kussoltak."</i> <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Amint ez egy
eldugott völgyben rejtőzködő, háromezer fős nép esetében nem is csoda. Számomra
azonban a székelyek a helytállás és a becsület példái, ezért B. I. utolsó
szavát nem használnám velük kapcsolatban. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„Ekkor jött az Anonymusra épített válasz...
Ez eddig rendben is volna (már amennyire Anonymus honfoglalás korára legalábbis
kérdéses hitelességén átsiklunk)." <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Anonymus
hitelessége egy ilyen oldalvágással sem kérdőjelezhető meg. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„Maradjunk az egyesek számára legérzékenyebb
pontnál: hogyaszongya a magyarok bejövetelekor valami blak nép már itt
volt…"<o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
A krónika
semmit sem mond a blakok Erdélybe kerülésének időpontjáról. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„Többször hangsúlyosan elhangzott az a
kifejezés, hogy a székelyek mindig itt éltek, nincs adat arra, hogy más honnan
telepítették volna őket. Ez így igaz, vagyis felerészben. Tényleg nincs konkrét
adat arról, hogy a székelyeket XY király idetelepítette volna, igaz, arról sem,
hogy éves bérletük volna az Olt forrásánál." <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Botár István
nem tekinti konkrét adatnak a magyar krónikák állításait. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<!--[if gte vml 1]><v:shapetype
id="_x0000_t75" coordsize="21600,21600" o:spt="75" o:preferrelative="t"
path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" filled="f" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter"/>
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"/>
<v:f eqn="sum @0 1 0"/>
<v:f eqn="sum 0 0 @1"/>
<v:f eqn="prod @2 1 2"/>
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"/>
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"/>
<v:f eqn="sum @0 0 1"/>
<v:f eqn="prod @6 1 2"/>
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"/>
<v:f eqn="sum @8 21600 0"/>
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"/>
<v:f eqn="sum @10 21600 0"/>
</v:formulas>
<v:path o:extrusionok="f" gradientshapeok="t" o:connecttype="rect"/>
<o:lock v:ext="edit" aspectratio="t"/>
</v:shapetype><v:shape id="_x0000_i1025" type="#_x0000_t75" style='width:312.75pt;
height:253.5pt'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\WinSeven\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg"
o:title="énlakai kazetta"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><!--[endif]--><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOlqA2lxRNpP9CPFKAN90DbHhH1g2Z1tzyqQoL8BhXsG4XLZGAHA4u_8obzApF9P1hYtgLgV7Xcm682uer3jNi2R6c2cWI8Gq5n_KGQDXdc62EAgPToLfXo0jdzrXJkQTpj0FRVrO_esFP/s1600/%25C3%25A9nlakai+kazetta.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1296" data-original-width="1600" height="259" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOlqA2lxRNpP9CPFKAN90DbHhH1g2Z1tzyqQoL8BhXsG4XLZGAHA4u_8obzApF9P1hYtgLgV7Xcm682uer3jNi2R6c2cWI8Gq5n_KGQDXdc62EAgPToLfXo0jdzrXJkQTpj0FRVrO_esFP/s320/%25C3%25A9nlakai+kazetta.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=5212617666708465991" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=5212617666708465991" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=5212617666708465991" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQGPICliXCtv51LHtazTyTSuESFj-fD6lZ34-f6WJqA1xKSK1qhpKigcKA3AViZ4ubzF5mu-8Ygl2lYsVV7V-sxh0fahOvnTOwWP_7QV1wWnAlAUzPEZnYuht8oSD8PtBW7Z86vqmOMLzF/s1600/%25C3%25A9nlakai+ligat%25C3%25BAra+jelei.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="654" data-original-width="1276" height="164" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQGPICliXCtv51LHtazTyTSuESFj-fD6lZ34-f6WJqA1xKSK1qhpKigcKA3AViZ4ubzF5mu-8Ygl2lYsVV7V-sxh0fahOvnTOwWP_7QV1wWnAlAUzPEZnYuht8oSD8PtBW7Z86vqmOMLzF/s320/%25C3%25A9nlakai+ligat%25C3%25BAra+jelei.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 9.0pt;">
<b><span style="font-size: 8.0pt;">1. ábra. Az
énlakai rovásírásos mennyezetkazetta, sarkaiban az „eGY USTEN” ligatúrával<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i style="text-indent: 35.4pt;">„A legkorábbi hiteles székely említések
Erdélyen kívülről, ráadásul a Kárpát-medence túlsó feléről (is) vannak (1116,
1146), míg Csík első említése 1324-ből való."</i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Az 1116-os és
1146-os adatok csupán kis székely csoportokról szólnak, a hiteles magyar
krónikák pedig az egész székelység V. századi helyzetéről. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„Azt követően, hogy megtudtam, isteni
származásúak vagyunk... már csak a legfrappánsabb ötleteket írtam ki a
jegyzetfüzetbe." <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Ősvallásunk
ismerete nélkül sem a székely írásjeleket, sem a régészeti leleteket nem lehet
helyesen értékelni. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„Az énlaki... unitárius rovásírásos
feliratból... megértettük, hogy a tusnádi felirat jelentése: egy isten." <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Az énlaki
ligatúra (tehát nem a felirat) olvasata: „eGY USTeN", a tusnádi ligatúráé
pedig: „Sár óg USTeN" (sarokisten). <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„A módszer lényege, hogy venni kell olyan
egyedi jeleket, mint a kereszt és a kör, amit a magyarokon kívül nyilván más
nép nem ismerhet, és ezeknek kell térben és időben lehetőleg minél távolabbi
emlékeit összefőzni. Állítólag tárkonnyal még finomabb." <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
A vizsgált
ligatúrákban sem a kör, sem a kereszt nem szerepel. Az előforduló székely us
jelnek viszont pontos formai és tartalmi megfelelője a hettita Isten
hieroglifa. A két írás között tucatnyi hasonló egyezés létezik. Az elvégzett
valószínűségszámítás szerint a két írás rokonságban van egymással. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2ZUbPo8vj2Xguddl6m4ojDQVCToQz7pUUvuatCzNS44dBmH7t3ZZXQV8PkRVZpvpMqjY2cuuTZBdn-plnuRwfRtvcNmCZbt2lOgdqd1Shlb69I3Fd6xmN_RmKWT63eiTXX3bkRqSqoYv6/s1600/sz%25C3%25A9kelyderzsi+t%25C3%25A9gla+pici.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="175" data-original-width="490" height="142" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2ZUbPo8vj2Xguddl6m4ojDQVCToQz7pUUvuatCzNS44dBmH7t3ZZXQV8PkRVZpvpMqjY2cuuTZBdn-plnuRwfRtvcNmCZbt2lOgdqd1Shlb69I3Fd6xmN_RmKWT63eiTXX3bkRqSqoYv6/s400/sz%25C3%25A9kelyderzsi+t%25C3%25A9gla+pici.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<b><span style="font-size: 8.0pt;">2. ábra. A
székelyderzsi rovásírásos tégla a „MiKLÓS DuTEN PaPP(j)a” felirattal<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„Közben kiderült a turpisság, képzeljék, a
székelyderzsi rovásfeliratnak nem az az értelme, hogy: Miklós derzsi pap, hanem
hogy Mikós du ten pap!" <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
A kérdéses
ligatúra csak egy „d" és egy „nt/tn" jelből áll, ezért derzsi-nek
nem, Du TeN-nek azonban olvasható.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„Az est fénypontja az volt, amikor
rávezettek minket,... hogy a... Szibériából... a 15–30–50 000 éve (becsszó:
tényleg így növekedett a szám) Amerikába átvándorolt indiánokkal egykor közös
vallásunk volt–van. Hogy miért: mert egy gyimesi húsvéti tojáson pontfix
ugyanolyan izé van, mint az indiánok tangáján. Vagy tamga? Magam sem tudom. És
ennek a jelnek az egyik változata a székely rovásírásban is megvan, így vili,
hogy 40–50 ezer éves. Nem a tojás! Az írás, ergo a székelyek. Es. Sőt: »volt
egy korszak, amikor az Édenben a magyar nyelv divatozott«, ami a »kőkorszak
végén világnyelv volt«. Fény fel, függöny le, taps." <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
A székely írás
és a magyar nyelv korát több gondolatmenettel is megbecsülhetjük. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Az egyik út az
indián írástörténeti párhuzamokra épül, amelyek segítségével el tudtuk olvasni
a két magyar szóból álló prekolumbián feliratot, a Jóma „Jó ma(gas)"
istennevet. Ebből következően a székely írás egyidős Amerika benépesedésével
(12, 30 sőt 80 ezer éves becslés is létezik). <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
A másik utat a
Mas d'Azil-i (Pireneusok) kavicsok kb. 20 000 éves jelkészlete kínálja,
amelyből mintegy 20 jel azonos székely (és indián) jelekkel. Mivel az indiánok,
a magyarok és a Pireneusokban 20 000 évvel ezelőtt élt emberek ősei 40–50 000
évvel ezelőtt váltak el egymástól, ilyen idős lehet az írás is. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
A harmadik
becslés az „f" (Föld) rovásjel, az Éden térképe alapján történhet, ahonnan
Eurázsia és Amerika benépesült. Erre az őshazára emlékezve vitték magukkal e
jelet Eurázsia és Amerika népei az új hazáikba. S a szétválás korában (azaz
40–50 000 éve) már léteznie kellett e jelnek. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
A negyedik
becslésre Jóma isten alakja ad lehetőséget, amely a mitológiák alapján rekonstruálható:
ő volt a mintegy 50 000 évvel ezelőtt súlyosbodó jégkorszak előtti aranykor
istene. Azaz az isten névligatúrája is kb. 50 000 éve keletkezhetett. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Az ötödik utat
a Jóma istennév nyelvi párhuzamai (az iráni Jima, a japán Jimmu, a germán Ymir,
a finn jumala, a magyar ima, az indián jomas stb.) kínálják. Ez a széleskörű
elterjedtség önmagában is kőkori eredetet sugall. (Irodalom: Az Éden írása,
http://ikint.uw.hu) <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Megértem B. I.
megdöbbenését, de nem tudok vele együttérezni. A tények kemény dolgok. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„Komolyra fordítva a szót, ebben a
történetben nem V. G. tanaival van baj. Ő, mint mondta, 15 éve szabadúszó,
nincs főnöke, és hát meg kell élnie valamiből." <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Az
írástörténet csupán a szenvedélyem, amire ráköltöm a mással megkeresett
pénzemet. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„A szomorú az, hogy mintegy szentesítve a
hókuszpókuszt, mindezt a csíkszeredai RMDSZ szervezésében tehette a
városházán." <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
B. I. semmit
sem mondott, ami e szomorúságot és e jelzőt indokolná. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„Ígéretet kapott, hogy ezt itt meg is
jelentetheti. Csak remélni merem, hogy akad a helyi lapoknál olyan elvetemedett
„finnugrista", aki nem engedi, hogy nyelvünkkel, történelmünkkel
felelőtlenül, nagyobb nyilvánosság előtt szélhámoskodjanak. Szomorú, hogy a
jelenlevők, kevés kivétellel felültek ennek." <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Ha B. I.
vitatni szeretné az állításaimat, akkor (a tudományban súlytalan jelzők
osztogatása helyett) fel kellene készülnie egy tudományos igényű vitára. Amire
csak egy olyan hipotézissel nevezhetne be, ami az általam felmutatott
jelenségekre jobb magyarázatot ad. Erre azonban hiába várunk. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„Kétségtelen, hogy a magyar és székely
történelemnek vannak komoly kérdőjelei, és lehet, hogy ezek egy része még jó
ideig megmarad, de ez nem azt jelenti, hogy a választ az Orionban és a joma
indiánok (?) kütyüjében kell keresni." <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Jóma indiánok
nincsenek, csak juma indiánok, de őket sem említettem az előadásomban. Az Orion
ősvallási szerepének megértése pedig hozzátartozik az őstörténetkutatáshoz. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„Szomorú, sokan elhiszik, hogy a kutatók, a
tudósok mind »finnugristák«, kimondva vagy kimondatlanul árulók gyülekezete,
akik pénzért azért ügyködnek, hogy az »igazságot« elrejtsék." <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Ez csak B. I.
„magyarázata". <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„Van itt a környezetünkben néhány olyan nép,
akik történelmet csináltak maguknak. Hasonulunk?" <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
A magyar
történelem régen le van írva a krónikákban. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<i>„Zárszóként egy utolsó idézet az előadásról:
»ha a történész nem mond igazat, akkor ostoba vagy hazudik.« Ezt esetleg
kiegészíthetjük azzal, hogy valaki jó szándékkal ugyan, de tévedhet is. V. G.
esetében azonban nem erről van szó." <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
A „jószándékú
tévedés" az ostobaság leánykori neve, ezért kiegészítésre nincs szükség.
Polübiosz idézett ítéletét pedig csak az állításaim cáfolata után
vonatkoztathatná rám. A cikkéből világos, hogy szinte semmit sem értett meg az
előadásomból. Ama borjút juttatja az eszünkbe, amelyik az új kapu okozta lelki
megrázkódtatást csak elbődüléssel tudta kifejezni.<strong><span style="font-size: 16.0pt; mso-bidi-font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></strong></div>
<br />
<div>
<!--[if !supportFootnotes]--><br clear="all" />
<hr align="left" size="1" width="33%" />
<!--[endif]-->
<br />
<div id="ftn1">
<div class="MsoFootnoteText">
<a href="file:///E:/Apa%20k%C3%B6nyvt%C3%A1ra%20-%20mobil%20ment%C3%A9s/K%C3%B6nyvek/%C3%8Dgy%20%C3%ADrtok%20ti/080%20f%206%20Bot%C3%A1r%20Istv%C3%A1n%20r%C3%A9g%C3%A9sz%20szubjekt%C3%ADv%20besz%C3%A1mol%C3%B3ja.doc#_ftnref1" name="_ftn1" title=""><span class="MsoFootnoteReference"><!--[if !supportFootnotes]--><span class="MsoFootnoteReference"><span style="font-family: "htimes"; font-size: 10.0pt;">[1]</span></span><!--[endif]--></span></a> <span style="font-family: "times new roman" , serif;">Az itt olvasható válaszcikk a
Hargita Népe 2007. április 20-i számában jelent meg. A cikk képekkel kiegészített változatát az <i>Így írtok ti magyar őstörténetet</i> c. kötetben adtam közre.<o:p></o:p></span></div>
</div>
</div>
</div>
Varga Géza írástörténészhttp://www.blogger.com/profile/15554917163232038927noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5212617666708465991.post-23796863713498125432017-12-07T00:32:00.001-08:002017-12-09T06:03:20.587-08:00Varga Géza írástörténész életrajza<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b>Család, iskola, tevékenység<o:p></o:p></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
1947-ben született
Biharkeresztesen, református parasztősök leszármazottjaként. 1945 és 1950
között a tágabb rokonsága három ártatlan és derék tagját ölte meg a hatalom.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
A Szabó József
Geológiai technikumban érettségizett, ezt követően öt felsőfokú képesítést szerzett
számítástechnikai és társadalomtudományos területeken (a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Miskolci_B%C3%B6lcs%C3%A9sz_Egyes%C3%BClet">Miskolci BölcsészEgyesület </a>Nagy Lajos Király Magánegyetem magyarságtudomány szakán a korábbi
tevékenysége és a könyvei elismeréseképpen kapott oklevelet). Geológus technikusként és
számítástechnikai munkakörökben dolgozott állami nagyvállalatoknál, például az OKGT-nél és az Alutrösztnél.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Felesége, négy
fia és hat unokája van.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfMVFOOWV6ZLZNZZNSZ-X4pVH5aEQTiLT09eYmPIYyi-8ssoKhF4gw2Fze54p_k04newiWQrMnT7l5pbzYeJcBAHEz6QMkl8XVua42Na-xzAjiNkdWCaoZVPkP0dY2sONnLgvsfFiJXO47/s1600/apa+kiv%25C3%25A1gva.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1243" data-original-width="1600" height="310" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfMVFOOWV6ZLZNZZNSZ-X4pVH5aEQTiLT09eYmPIYyi-8ssoKhF4gw2Fze54p_k04newiWQrMnT7l5pbzYeJcBAHEz6QMkl8XVua42Na-xzAjiNkdWCaoZVPkP0dY2sONnLgvsfFiJXO47/s400/apa+kiv%25C3%25A1gva.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<b><span style="font-size: x-small;">1. ábra. Varga Géza előad a Bolyafészekben</span></b></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
1965-ben két
hétig volt előzetes letartóztatásban államellenes izgatás előkészületének
vádjával (bár a BTK-ban nem volt ilyen bűncselekmény). Két társával <a href="https://azso.net/2010/11/07/fotoseta-memento-szoborpark/">a Gellért-hegyi Szabadságszobor előtt álló szovjet harcos szobrának</a>
felrobbantására és röpcédulázásra készültek. Mivel az ügyész ezt nem tudta bizonyítani, vádemelésre nem került sor. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Újításként egy
térképrajzoló és készletszámító programot készített a krígelés módszerének alkalmazásával
az Alutrösztnél, bauxittelepek készletének kiszámítására és ábrázolására. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Kifejlesztette
és kötetben kiadta a „DQ” szoftvergyártási technológiát, amelynek árbevételéből
családi házat vett Budán.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZOcZi6Ci0gyoSbK-wrBG0z1VcIAEdMef5UPKIjtdcv1FR8VSt7aLh3R5Z1GpQY0f_8jUoL0BN4lCldgX-kGTXn3P3tZ5pLNTxfXDQS9B3Ex50rTv8hKM1OYVnuN8gijw0Eps-uypI3o3_/s1600/utca+%25C3%25A9s+sz%25C3%25A1mt%25C3%25A1bla.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="468" data-original-width="602" height="310" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZOcZi6Ci0gyoSbK-wrBG0z1VcIAEdMef5UPKIjtdcv1FR8VSt7aLh3R5Z1GpQY0f_8jUoL0BN4lCldgX-kGTXn3P3tZ5pLNTxfXDQS9B3Ex50rTv8hKM1OYVnuN8gijw0Eps-uypI3o3_/s400/utca+%25C3%25A9s+sz%25C3%25A1mt%25C3%25A1bla.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<span style="font-size: x-small;"><b>2. ábra. Az általa működtetett veleméri Cserépmadár szállás utca-házszám táblája</b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="text-align: justify;">Az elmaradt
rendszerváltás óta számítástechnikai és rovológiai szakíró, tucatnyi kötettel. Nyaranként szállást ad ki turistáknak az Őrségben: </span><a href="http://www.cserepmadar.hu/" style="text-align: justify;"><b>http://www.cserepmadar.hu</b></a><span style="text-align: justify;"> és </span><a href="http://www.csinyalohaz.hu/" style="text-align: justify;"><b>http://www.csinyalohaz.hu</b></a><span style="text-align: justify;"> ahol néprajzi-írástörténeti
kutatótáborokat és tudományos konferenciákat szervez, előadásokat tart és
Sindümúzeum néven magyar jeltörténeti kiállítást működtet. </span><br />
<span style="text-align: justify;"><br /></span>
<span style="text-align: justify;">A Cserépmadár szállás portáján 2017-ben felállította Hankó Péter geológus technikus és szobrászművész Onogesius-szobrát. <a href="http://velemer.kornyeke.hu/onogesius-szobor-velemer">http://velemer.kornyeke.hu/onogesius-szobor-velemer</a> A szobrot Joó Katalin és pilisi tanítványai avatták fel étel- és italáldozatot bemutatásával.</span><br />
<span style="text-align: justify;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjd_o8fWcgTnCMRaVJKBR-W3HoHbsxQYMkck44g8mNXCzmIOhkf8srQ6UAcA_n6pR36Eyi3d08ONw9Giq1hqOvsDVL0-QADeNqJRjVt86aCZfRuTShp8dSxL2GT0L-WCJ26I6CJb78OU_4C/s1600/szeptember+v%25C3%25A9g%25C3%25A9n+049.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjd_o8fWcgTnCMRaVJKBR-W3HoHbsxQYMkck44g8mNXCzmIOhkf8srQ6UAcA_n6pR36Eyi3d08ONw9Giq1hqOvsDVL0-QADeNqJRjVt86aCZfRuTShp8dSxL2GT0L-WCJ26I6CJb78OU_4C/s400/szeptember+v%25C3%25A9g%25C3%25A9n+049.JPG" width="300" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-small;">3/a. ábra. Az Onogesius-szobor a veleméri Cserépmadár szállás kertjében</span></b></div>
<span style="text-align: justify;"><br /></span>
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfNfBBC1-SGN05q4DTjIp3n7SJH3GhbAzXV1e9DU3eWm8qWTp8iOyTRJn2dKvREK4VdmC5DjTxN-3Z_O9yKfxTuVVUndTXgioi8P5uQ_ohk93egXqYoXq8m0ZwMOGZg-wz0zuVyjDG8HUG/s1600/Jo%25C3%25B3+Katalin%25C3%25A9k+a+Sind%25C3%25BCm%25C3%25BAzeumban.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="655" data-original-width="873" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfNfBBC1-SGN05q4DTjIp3n7SJH3GhbAzXV1e9DU3eWm8qWTp8iOyTRJn2dKvREK4VdmC5DjTxN-3Z_O9yKfxTuVVUndTXgioi8P5uQ_ohk93egXqYoXq8m0ZwMOGZg-wz0zuVyjDG8HUG/s400/Jo%25C3%25B3+Katalin%25C3%25A9k+a+Sind%25C3%25BCm%25C3%25BAzeumban.jpg" width="400" /></a><br />
<span style="text-align: justify;"><br /></span>
<span style="font-size: x-small; text-align: justify;"><b>3/b. ábra. Tárlatvezetés a Sindümúzeumban Joó Katalin tanítványaival</b></span></div>
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Közel öt évtizede kutatja a székely rovásírás
eredetét s a véle összefüggő tudományterületeket.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
1992-ben
írástörténeti előadássorozatot indított. Ennek kereteként Simon Péterrel, Forrai Sándorral és
másokkal megalapítja a Nap Fiai alapítványt. Később Írástörténeti
Kutatóintézet néven <a href="http://ikint.uw.hu/"><b>http://ikint.uw.hu</b></a>
tudományos műhelyt teremt az írástörténeti kutatások összefogására.<br />
A kutatásban többek között együttműködik Götz Lászlóval, Simon Péterrel (ELTE), Nemetz Tiborral (MTA), Püspöki Nagy Péterrel (ELTE), Nagy Zoltánnal (Savaria Múzeum), Ferenczy Istvánnal (Kolozsvári Történeti Múzeum), Csupor Istvánnal (Néprajzi Múzeum), <span style="text-indent: 47.2px;">Szekeres Istvánnal, </span><span style="text-indent: 35.4pt;">Varga Csabával, Érdy Miklóssal, László Gyulával (MNM), Erdélyi Istvánnal (ELTE), Kiszely
Istvánnal (MTA), Bakay Kornéllal (ELTE, Miskolci Bölcsész Egyesület), Forrai Sándorral, Szabó Ferenccel és Veres Péterrel (MTA), Berényi Lászlóval; segítséget kap Vékony Gábortól (ELTE), Makkay Jánostól (MTA), Harmatta Jánostól (ELTE), Szörényi Leventétől, Lezsák
Sándortól, Gedai Istvántól (MNM), Bálint Csanádtól (MTA) és másoktól is.</span><br />
<span style="text-indent: 35.4pt;">Simon Péter történész a Magyar Heroldban megjelent tanulmánya kéziratának véleményezését kérte Varga Gézától, majd a kérésére megírta a <i><a href="http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/83-bronzkori-magyar-irasbeliseg">Bronzkori magyar írásbeliség</a></i> c. kötetben megjelent cikkét a székely írás eredetéről. E cikk kefelenyomatát Varga Géza (a cikk tördelője és grafikusa) a János Kórházban fekvő Simon Péternek mutatta meg, amivel szemmel láthatóan nagy örömet okozott neki. Ő volt a nagy tudású írástörténész utolsó látogatója a családtagokon kívül.</span><br />
<span style="text-indent: 35.4pt;">Püspöki Nagy Péter történész Varga Géza kérésére előadást tartott az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett <i>Első szombati írástörténet</i> c. előadássorozatban a Szent Istvánnak tulajdonított hamis rendeletről, amelyen Varga Géza töltötte be az elnöki szerepet. Az előadás szövege az ott készített hangfelvétel alapján <i><a href="http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/82-a-szekelyseg-eredete">A székelység eredete</a></i> c. kötetben jelent meg.</span><br />
<span style="text-indent: 35.4pt;">Bakay Kornél régész Varga Géza kérésére, a Körmendi Kulturális Egyesület rendezvényének keretében előadást tartott a <a href="http://cserepmadar.hu/">veleméri Cserépmadár szállás</a> portáján kialakított Kultúrpajtában s az előadás anyaga egy önálló füzetben megjelent az Írástörténeti Kutatóintézet könyvsorozatában <i>Rabló, nomád hordák inváziója, avagy a kincses Kelet örököseinek honalapítása?</i> címmel.</span><br />
<span style="text-indent: 35.4pt;">Nagy Zoltán néprajzkutató, később Vas-megyei múzeumigazgató több néprajzi tárgyú előadást tartott a veleméri Cserépmadár szállás Kultúrpajtájában például a Körmenden feltárt cseréppipákról. Tárgyfényképek, eszmecsere és szervezés formájában segítséget adott az írástörténeti kutatáshoz, a népi hieroglifák feltérképezéséhez és meglátogatta a <a href="http://cserepmadar.hu/sindumuzeum">veleméri Sindümúzeumot</a> is. Varga Géza hasonlóképpen fontos tárgyak fényképét kapta meg Gedai Istvántól és Csupor Istvántól is, a vonatkozó eszmecserék keretében. E fényképek némelyike megjelent a <i><a href="http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/255-magyar-hieroglif-iras">Magyar hieroglif írás</a></i> c. kötetben.</span><br />
<span style="text-indent: 35.4pt;">Vékony Gábor, Bakay Kornél, Erdélyi István, Hadháziné Vadai Andrea és Bálint Csanád voltak azon régészek, akik a <a href="http://hunjelveny.uw.hu/">budapesti hun(?) jelvényt</a> hunnak, vagy hun korinak határoztak meg. Ez a véleményük a jelvényt bemutató <i><a href="http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/81-a-szekely-rovasiras-eredete">A székely rovásírás eredete</a></i> c. kötetben jelent meg. Közülük Erdélyi István később a Ráduly János rovológussal közösen írt rováskorpuszban a székely írás első, hun kori emlékeként mutatta be a hun jelvényt (<i><a href="https://moly.hu/konyvek/erdelyi-istvan-raduly-janos-a-karpat-medence-rovasfeliratos-emlekei-a-kr-u-17-szazadig">A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig</a></i>, Masszi Kiadó, 2010). </span><br />
<span style="text-indent: 35.4pt;">Varga Géza tagja volt a
Stolmár G. Ilona által főszerkesztett Keresztény Magyar Vetés szerkesztőségének.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<b><br /></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhB1XXV0SrScimlTtOvB9JH0L_tUsEkBGajBkcM2lGftPblMlg-lFdWKwLkOp3HZp2YZ-4kq-6FbbaCo_kVnWfo0NQrXpCIzTofiKcXT_Mmk3SmFvcMEUO9OsbPPAfMBzYtRQHp8GZar3Wn/s1600/Magyar+hieroglif+%25C3%25ADr%25C3%25A1s+leg%25C3%25BAjabb+c%25C3%25ADmlap+kiv.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="597" data-original-width="403" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhB1XXV0SrScimlTtOvB9JH0L_tUsEkBGajBkcM2lGftPblMlg-lFdWKwLkOp3HZp2YZ-4kq-6FbbaCo_kVnWfo0NQrXpCIzTofiKcXT_Mmk3SmFvcMEUO9OsbPPAfMBzYtRQHp8GZar3Wn/s400/Magyar+hieroglif+%25C3%25ADr%25C3%25A1s+leg%25C3%25BAjabb+c%25C3%25ADmlap+kiv.jpg" width="270" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><br /></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-small;">4. ábra. A 2017-ben megjelent Magyar hieroglif írás c. kötet címlapja</span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><br /></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b>Kötetek<o:p></o:p></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Számítástechnikai és
írástörténeti témával foglalkozó kötetei jelentek meg magyar, német és angol
nyelven.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<em>- A DQ szoftvergyártási
technológia</em> 1990.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
- Die „DQ”
software-erstellungstechnologie, Akadimpex, Budapest, 1991.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<em>- Bronzkori magyar
írásbeliség </em>1993. (Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal).<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<em>- Székely rovásjelek hun
tárgyakon </em>1996.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<em>- Rovásírás és mitológia </em>1998.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<em>- Rabló, nomád hordák
inváziója, avagy a kincses Kelet örököseinek honalapítása? </em>1998.
(Bakay Kornéllal).<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<em>- The origins of Hunnish
Runic Writing</em> 1999.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<em>- A székely rovásírás
eredete </em>1998.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<em>- A magyarság jelképei </em>1999.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<em>- Mítoszok őre, Velemér </em>1999.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<em>- A székelység eredete</em>
2001.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<em>- A finnugor elmélet
alkonya </em>2006.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<em>- Így írtok ti magyar
őstörténetet</em> 2010. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
- <i>A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás „us” (ős)
jele?</i> 2014.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
- <i>Magyar hieroglif írás</i> 2017.</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">A fenti kötetek közül néhány (a Német-Magyar Baráti Társaság
támogatásának köszönhetően) 1999 óta szerepel a Frankfurti Nemzetközi
Könyvkiállításon (5. ábra). </span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">Köteteiből több száz példányt ajándékozott a határon túli
magyarok, a református egyház és a rovásírás oktatásának támogatására, valamint
a közkönyvtáraknak és a kutatóknak.</span></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrMSt8ofnSwvBMroHaKa6EqhrxSJ4H-E6Pwhcf9US_W1gM5BZtKfW65L-kwApDhdvn5LNOFRLIzC9DA5hZ0qXkqjcACkKAzMwFseVUzPqEfbBkVFwVx_YOaKX1FUjY0ZQFUO8Hnukr4tjq/s1600/Frankfurti+botr%25C3%25A1ny+1999.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="372" data-original-width="487" height="302" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrMSt8ofnSwvBMroHaKa6EqhrxSJ4H-E6Pwhcf9US_W1gM5BZtKfW65L-kwApDhdvn5LNOFRLIzC9DA5hZ0qXkqjcACkKAzMwFseVUzPqEfbBkVFwVx_YOaKX1FUjY0ZQFUO8Hnukr4tjq/s400/Frankfurti+botr%25C3%25A1ny+1999.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-small;">5. ábra. Török Miklóssal az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításon</span></b></div>
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal">
<b>Folyóiratcikkek<o:p></o:p></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Százat közelítő cikke jelent meg a
hetvenes évek óta a nyomtatott sajtóban. Ezeket olvashatta az Országépítő, a
Körmendi Figyelő Könyvek, a Turán, a Keresztény Magyar Vetés, a Kapu, a Hazanéző, a
Dobogó, az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság lapja, a Hunnia, az Arany Tarsoly, a
Demokrata, a Magyar Nemzet, az Élet és Irodalom, a Beszélő, a Tallózó, a
Computerworld Informatika, valamint más folyóiratok és lapok olvasótábora. Például négy cikke jelent meg a Makovecz Imre által alapított Országépítőben: http://orszagepito.hu/hu/orszagepito-szerzok/varga-geza<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEe4i6x_y6-ZHesTAFsx679x8q-gRiLYifrd-ZL4rFlWfDELOLt0LNkbglT4xwJ2kgTOwchXJuiqt3h29mUkeVi70CeQ0ZCrZPwbZHzW7W6xStlUIGlSexwHUz4Yis9EuXNyCmuQq6RUAI/s1600/K%25C3%25B6rmendi+Kultur%25C3%25A1lis+M%25C5%25B1hely+20140001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1129" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEe4i6x_y6-ZHesTAFsx679x8q-gRiLYifrd-ZL4rFlWfDELOLt0LNkbglT4xwJ2kgTOwchXJuiqt3h29mUkeVi70CeQ0ZCrZPwbZHzW7W6xStlUIGlSexwHUz4Yis9EuXNyCmuQq6RUAI/s400/K%25C3%25B6rmendi+Kultur%25C3%25A1lis+M%25C5%25B1hely+20140001.jpg" width="280" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-small;">6. ábra. Az évente megjelenő Körmendi Figyelőben mindig szerepel egy cikkel</span></b></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal">
<b><span style="background: white; color: #222222;">Konferenciák és előadások<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; color: #222222;">Rendszeresen ad elő szervezett keretek között.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<span style="background: white; color: #222222;">A Kovásznai Kőrösi Csoma Sándor
konferencián, lásd: Kőrösi Csoma Sándor, Nyomok az időben, Kovászna, 2016. ISSN
1842-96-45 ). <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<span style="background: white; color: #222222;">A Somogyfajszi konferenciasorozaton.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<span style="background: white; color: #222222;">A Magyarok Világszövetsége konferenciáin.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<span style="background: white; color: #222222;">Az Írástörténeti Kutatóintézet "Első szombati írástörténet" sorozatában.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<span style="background: white; color: #222222;">A Körmendi Kulturális Egyesület
szervezte előadásokon.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<span style="background: white; color: #222222;">A Két Hollós Könyvesbolt
előadássorozatában.<o:p></o:p></span><br />
<span style="background: white; color: #222222;">A budapesti Attila szálló által szervezett előadássorozatban.</span><br />
<span style="background: white; color: #222222;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2EAdJNtJaEHWTVSSzuQP3arapnBAgYf9E_XGXVCyh1Jx0l4rB6FJjOOhOyoB_KRgGd5LmQ2X-RyTgcvSWJyXQlUPIh0WgwXSeMwr5SWH1SabF4Heaja5Ycot73ZhERj7LUdsWJjCXIM4J/s1600/Kov%25C3%25A1szna+2015+a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="611" data-original-width="1086" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2EAdJNtJaEHWTVSSzuQP3arapnBAgYf9E_XGXVCyh1Jx0l4rB6FJjOOhOyoB_KRgGd5LmQ2X-RyTgcvSWJyXQlUPIh0WgwXSeMwr5SWH1SabF4Heaja5Ycot73ZhERj7LUdsWJjCXIM4J/s400/Kov%25C3%25A1szna+2015+a.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background: white; color: #222222;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background: white; color: #222222; font-size: x-small;"><b>7. ábra. A kovásznai konferenciák előadói között </b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background: white; color: #222222; font-size: x-small;"><b>(a hátsó sorban, középen, éppen csak látszik a feje)</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background: white; color: #222222; font-size: x-small;"><b><br /></b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background: white; color: #222222; font-size: x-small;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<span style="background: white; color: #222222;">További előadásokat tartott az USA-ban,
Németországban, Ausztriában, Svájcban, Kárpátalján, a Felvidéken, Erdélyben és a
csonka Magyarország számtalan településén. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<span style="background: white; color: #222222;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhE4e-pypbIk2XGe7n6nF15suVAk0kDCels2wfeYF4E63sAA_JQKUtOoEq_7WEFi9IgQqzjmj1qyoYIkWdUXOlX_DxGJ6YiKvVrn3PhGRz2zJJuw3C9KJTTt1a1pptFUCExl5tXALMq-N8t/s1600/MVSZ+01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="482" data-original-width="481" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhE4e-pypbIk2XGe7n6nF15suVAk0kDCels2wfeYF4E63sAA_JQKUtOoEq_7WEFi9IgQqzjmj1qyoYIkWdUXOlX_DxGJ6YiKvVrn3PhGRz2zJJuw3C9KJTTt1a1pptFUCExl5tXALMq-N8t/s400/MVSZ+01.jpg" width="398" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<span style="background: white; color: #222222;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<span style="background: white; color: #222222;"><b><span style="font-size: x-small;">8. ábra. Az MVSZ által szervezett világkongresszuson </span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<span style="background: white; color: #222222;"><b><span style="font-size: x-small;"><br /></span></b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ78CHdVvcw2cE2PluA5l232Vnw3rxIxVn7doaFfMfxLfFtZEVV8jg0gXwkRCo2KCAqdYxnY8X-mlpAGB853JkLwV8iZVZjs2vG_mMP4xJu5NznOoCRinrb9KVwRR-1OzOI-gZLnP1tJNI/s1600/Marcali+plak%25C3%25A1t.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1132" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ78CHdVvcw2cE2PluA5l232Vnw3rxIxVn7doaFfMfxLfFtZEVV8jg0gXwkRCo2KCAqdYxnY8X-mlpAGB853JkLwV8iZVZjs2vG_mMP4xJu5NznOoCRinrb9KVwRR-1OzOI-gZLnP1tJNI/s400/Marcali+plak%25C3%25A1t.jpg" width="281" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;"><b>9. ábra. A marcali Városi Könyvtárban tartott előadás plakátja</b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
</div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<b><span style="background: white; color: #222222;">Cikkek a világhálón</span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; color: #222222;">Közel kétezer cikket írt az internetre (pl: <i>Hieroglifikus
birtokjeleink</i></span><br />
<a href="http://mek.oszk.hu/16800/16819/16819.pdf" style="background-attachment: scroll; background-position: 100% 50%; text-align: start; word-wrap: break-word;"><span style="background: white; color: #663366;">http://mek.oszk.hu/16800/16819/16819.pdf</span></a><span style="background: white; color: #222222;"><span style="text-align: start;"> ) Ezeket sokan letöltik s azután a legkülönfélébb honlapokon jelennek meg újra szamizdatként. <o:p></o:p></span></span><br />
<span style="background: white; color: #222222;"><span style="text-align: start;"><br /></span></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0VJsEX86t4nwYL-6lg7Z7_RwQcqk5PTti_ijoI_Yf6VWZTeVfmAhZyTWBXlphFhMg8BX8M7693MUuU0OQS29Hz-gV2paQkKhPMPsW53vBjAGRi_U3XFTJtO12otYTaINEyPQoJrjE-PwE/s1600/hieroglifikus+birtokjeleink+c%25C3%25ADmlap.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="865" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0VJsEX86t4nwYL-6lg7Z7_RwQcqk5PTti_ijoI_Yf6VWZTeVfmAhZyTWBXlphFhMg8BX8M7693MUuU0OQS29Hz-gV2paQkKhPMPsW53vBjAGRi_U3XFTJtO12otYTaINEyPQoJrjE-PwE/s400/hieroglifikus+birtokjeleink+c%25C3%25ADmlap.jpg" width="215" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background: white; color: #222222;"><span style="text-align: start;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background: white; color: #222222;"><span style="font-size: x-small; text-align: start;"><b>10. ábra. Egy tanulmány az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában</b></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="background: white; color: #222222;">Videók<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; color: #222222;">Néhány előadása és riportja videón is megtekinthető.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.45pt;">
<span style="background: white; color: #222222;"><br /></span>
<span style="background: white; color: #222222;">- A Lenti városi televízió riportja a
szentgyörgyvölgyi tehénszoborról:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.45pt;">
<span style="background: white; color: #222222;"><a href="https://www.youtube.com/watch?v=HYhVbd82fK4">https://www.youtube.com/watch?v=HYhVbd82fK4</a><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.45pt;">
<br />
- A Két Hollós könyvesboltban a
magyar hieroglif írásról:<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.45pt;">
<a href="https://www.youtube.com/watch?v=u2Ar2i_G5oA">https://www.youtube.com/watch?v=u2Ar2i_G5oA</a><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<br />
- Az Infoparkban
a magyar hieroglif írásról: <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<a href="https://www.youtube.com/watch?v=GqkB_yvMxyQ">https://www.youtube.com/watch?v=GqkB_yvMxyQ</a><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<br />
- Az MVSZ
konferenciáján, Hun írásemlékek idegen címkével:<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<a href="https://www.youtube.com/watch?v=ltqUNZs2sSc">https://www.youtube.com/watch?v=ltqUNZs2sSc</a><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<br />
- A Kerecsen fészekben tartott előadás:<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<a href="https://www.youtube.com/watch?v=uc8zVM660Qo&t=283s">https://www.youtube.com/watch?v=uc8zVM660Qo&t=283s</a><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<br />
- A Zala Online által készített riport.<br />
<a href="https://www.zaol.hu/kultura/helyi-kultura/varga-geza-negyven-eve-kutatja-szekely-rovasiras-eredetet-2182701/">https://www.zaol.hu/kultura/helyi-kultura/varga-geza-negyven-eve-kutatja-szekely-rovasiras-eredetet-2182701/</a><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><br /></span>
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">- Tévériport a Lenti Művelődési Központban tartott
előadás után:</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"></span><a href="https://www.youtube.com/watch?v=bzNQPy5ccXk"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">https://www.youtube.com/watch?v=bzNQPy5ccXk</span></a><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><br /></span>
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">- Budapest, Infopark, az Ősi örökség sorozatban tartott előadás:</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"></span><a href="https://www.youtube.com/watch?v=GqkB_yvMxyQ&t=2971s"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">https://www.youtube.com/watch?v=GqkB_yvMxyQ&t=2971s</span></a><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">- Székesfehérvár, a Hét vezér est sorozatban tartott előadás:</span></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="https://www.youtube.com/watch?v=tVPjmslVtKQ&t=2505s"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">https://www.youtube.com/watch?v=tVPjmslVtKQ&t=2505s</span></a><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKzI4dtwVHX6DE2ZwHqj099fwIr4DHsfqfaSr4T54TqmxC5OL3eMAHO4InOxk8__nyZtike9HxOuJCft8_9ROTOvN75kICzt6z0qLj4POwXL4sW1DsMInx6ByZ4kuG0-23nInQH53nPxqx/s1600/K%25C3%25A9t+Holl%25C3%25B3s+el%25C5%2591ad%25C3%25A1s+.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="854" height="222" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKzI4dtwVHX6DE2ZwHqj099fwIr4DHsfqfaSr4T54TqmxC5OL3eMAHO4InOxk8__nyZtike9HxOuJCft8_9ROTOvN75kICzt6z0qLj4POwXL4sW1DsMInx6ByZ4kuG0-23nInQH53nPxqx/s400/K%25C3%25A9t+Holl%25C3%25B3s+el%25C5%2591ad%25C3%25A1s+.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<o:p><span style="font-size: x-small;"><b><br /></b></span></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<o:p><span style="font-size: x-small;"><b>11. ábra. Előadás a Két Hollós Könyvesboltban</b></span></o:p><br />
<o:p><span style="font-size: x-small;"><b><br /></b></span></o:p>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEio0-IwPUtGnF8apKhT1lIoe8S75_vKPO2DeeY-NbTb7gmc34ebU80ZBKDEjVqQLCwWVvss209epf2weUJy69U6g3MyLzna90OSkHKnc0-lC8F1KTfxETkcYtTmC5nSe2TSKIHbJQ2UZIEl/s1600/Karcagi+karika+bet%25C5%25B1tiszta+festett+keret.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="905" data-original-width="880" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEio0-IwPUtGnF8apKhT1lIoe8S75_vKPO2DeeY-NbTb7gmc34ebU80ZBKDEjVqQLCwWVvss209epf2weUJy69U6g3MyLzna90OSkHKnc0-lC8F1KTfxETkcYtTmC5nSe2TSKIHbJQ2UZIEl/s400/Karcagi+karika+bet%25C5%25B1tiszta+festett+keret.jpg" width="388" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-small;"><br /></span></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-small;">12. ábra. A karcagi csatkarika a leghosszabb ismert hieroglifikus szövegünk</span></b></div>
<o:p><span style="font-size: x-small;"><b><br /></b></span></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b>Tudományos tevékenység<o:p></o:p></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Sikerült tisztáznia a székely írás eredetének kérdését, amire az akadémikus tudomány száz év alatt sem tudott alátámasztott választ adni. A székely írás ezek szerint a magyar nép alkotása, természetes fejlődéssel, több tízezer év alatt alakult ki és vált a kezdeti hieroglifikus (szó-és mondatjeleket alkalmazó) írásból alfabetikus írássá. E tétel tankönyvszerű kifejtése jelent meg a <i><a href="http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/255-magyar-hieroglif-iras">Magyar hieroglif írás</a></i> c. kötetben (4. ábra). A kötetben bizonyítja, hogy az ismert klasszikus írások nem egymástól elszigetelten jöttek létre, hanem egy közös kőkori jelkincsre, az ősvallás jelképeire épültek, amely lényegében azonos a székely írás elődjével, a magyar hieroglif írással. Ez a felismerés (az írás monogenezisének tétele) magyarázza meg például <a href="https://www.facebook.com/notes/hun-nemzetis%C3%A9g/indi%C3%A1n-magyar-%C3%ADr%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9neti-kapcsolatok/907273935952478/">a magyar jelkincs és az indiánok népi jelkészletének egyezéseit</a>.<br />
Az általa elsőként elolvasott
írásemlékek közé tartoznak:<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
- A Jóma ligatúra
magyar szavakat jelölő őskőkori szójelekből alkotott jelösszevonás, amit
prekolumbián emlékeken, valamint hun, obi-ugor és magyar emlékeken egyaránt
megtalálunk.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
- A <a href="http://cserepmadar.hu/2-uncategorised/71-a-7500-eves-szentgyorgyvolgyi-tehenszobor">7500 évesszentgyörgyvölgyi tehénszobor</a> az emberiség legkorábbi, eredetiben fennmaradt,
székely jelek elődjével magyar szavakat rögzítő írásemléke.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
- A „Csaba
királyfi” – azaz az Attila halála után önállósuló szabír dinasztia – korából
fennmaradt <a href="http://csinyalohaz.hu/index.php/orsegi-szemelyisegek/197-varga-geza-irastoertenesz">tusnádi ligatúra</a>.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
- A <a href="http://hunjelveny.uw.hu/">budapestihun jelvény</a>, a <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1194912267192899&id=332452556772212">csencsói sarokkő</a>, az <a href="http://mek.oszk.hu/16100/16147/16147.pdf">Árpád-kori karcagi csatkarika</a>, a regölyi gyűrű, a regölyi hun ezüstcsat és a berekböszörményi gyűrű rovásfelirata.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
- Sikerült
hangzósítania a tatárlakai táblák „atya/ada” és „tár/szár” szójelét, valamint
néhány Tordos-Vincsa írásemléket.<o:p></o:p></div>
<o:p>
</o:p><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
Olyan
íráselméleti kérdésekkel foglalkozott, mint az írásrendszerek rokonsága és a
szójeleket alkalmazó rendszerek összehasonlításának módszertana, a preírás, az
írás fejlődését eredményező társadalmi változások, a fonetikus írás
megjelenését kikényszerítő nyelvi-kulturális körülmények stb. Bebizonyította,
hogy a jégkorszak idején Amerikába vándorló indiánok a székely rovásírás már
akkor is fonetikus elődjét vitték magukkal Amerikába.<br />
Kimutatta, hogy a Szent
Koronát nagy valószínűséggel a mervi oázisban készítették a szabírhunok
számára<span style="text-indent: 35.4pt;">; hogy a tervezői székely rovásjelekkel rokon hieroglifákat építettek a
koronába, s hogy ezen ősvallási jelentőségű szimbólumok mondanivalója a
koronaeszme lényegével azonos </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
<span style="text-align: center; text-indent: 0px;"><a href="http://mek.oszk.hu/16100/16161/16161.pdf%C2%A0">http://mek.oszk.hu/16100/16161/16161.pdf </a></span><span style="text-indent: 35.4pt;"> </span><span style="text-indent: 35.4pt;">. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
<span style="text-indent: 35.4pt;">Kőkori eredetű, a népvándorlás- a honfoglalás
és az Árpádok korában is alkalmazott, szójelekkel írt imádságokat azonosított a
fenti régészeti leletek némelyikén.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
<o:p></o:p></div>
</div>
<span style="background: white; color: #222222;"><span style="text-align: start;"><br /></span></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiS9UCISm3dWmK0N_i1j42TrovapfsVb2QQCioAjd6By4Ie_bNsIQ1GrRr1rAKzBVg6nF52DOLXQPA0DDrwfnSV6qXUzcHX9i7THRDh96CwmHNTPLQJkcHSzBI7Sb-YacGEVeR3nXGi_jfG/s1600/berekb%25C3%25B6sz%25C3%25B6rm%25C3%25A9nyi+gy%25C5%25B1r%25C5%25B1+%25C3%25A9s+r%25C3%25A9szlete+kiv.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1372" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiS9UCISm3dWmK0N_i1j42TrovapfsVb2QQCioAjd6By4Ie_bNsIQ1GrRr1rAKzBVg6nF52DOLXQPA0DDrwfnSV6qXUzcHX9i7THRDh96CwmHNTPLQJkcHSzBI7Sb-YacGEVeR3nXGi_jfG/s400/berekb%25C3%25B6sz%25C3%25B6rm%25C3%25A9nyi+gy%25C5%25B1r%25C5%25B1+%25C3%25A9s+r%25C3%25A9szlete+kiv.jpg" width="342" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background: white; color: #222222;"><span style="font-size: x-small; text-align: start;"><b>13. ábra. Varga Géza közölte és olvasta el a berekböszörményi gyűrűn lévő imádságot</b></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background: white; color: #222222;"><span style="text-align: start;"><br /></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibqPbYcULfSmYN99sRxgL4zn8cCqNLquHdftCRAN09AYYhyphenhyphen4HaibXosjvcQehuCf1JyC79ZxjdAjRZdpOUjrFmVWJeuWQBd3dQg58E5l_3uehD93Li69NtY2juk-xVXCHKgFerJNpWTgrO/s1600/A+Szent+Korona+c%25C3%25ADmlap.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="951" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibqPbYcULfSmYN99sRxgL4zn8cCqNLquHdftCRAN09AYYhyphenhyphen4HaibXosjvcQehuCf1JyC79ZxjdAjRZdpOUjrFmVWJeuWQBd3dQg58E5l_3uehD93Li69NtY2juk-xVXCHKgFerJNpWTgrO/s400/A+Szent+Korona+c%25C3%25ADmlap.jpg" width="237" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-small;">14. ábra. Tanulmány a Szent Korona eredetéről az OSZK MEK-en </span></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b>Hatása a tudós világra<o:p></o:p></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="text-indent: 35.4pt;">Szóban és írásban is párbeszédet folytat a székely írás emlékeiről </span><span style="text-indent: 35.4pt;">a szegedi Finnugor Tanszék, az MTA
Matematikai Kutatóintézet, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Nemzeti
Múzeum, a Néprajzi Múzeum, az MTA Néprajztudományi Intézet, az MTA Régészeti
Intézet és más intézmények munkatársaival, illetve ismert tudósokkal, például Veres
Péter és Hoppál Mihály néprajzkutatóval, Erdélyi István és Bakay Kornél
régészekkel, Harmatta János és Csúcs Sándor nyelvésszel.</span><br />
<span style="text-indent: 35.4pt;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyBZiHTDmzPf-MV3SxP11cqtuIDZxCHA1igrXjmQ75ZqceP7rhq-19k6xjkaICuVbpIr26g6Jsst7ZgRK1WGI_HuF9FjJBS15TVncaJ-CovaNxmUDRCa2XKQ154BAJTnWkKpJWLvXA6uAe/s1600/Hun+jelv%25C3%25A9ny+7+kiv%25C3%25A1gott+j%25C3%25B3+grafika+2+kicsi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1121" data-original-width="545" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyBZiHTDmzPf-MV3SxP11cqtuIDZxCHA1igrXjmQ75ZqceP7rhq-19k6xjkaICuVbpIr26g6Jsst7ZgRK1WGI_HuF9FjJBS15TVncaJ-CovaNxmUDRCa2XKQ154BAJTnWkKpJWLvXA6uAe/s400/Hun+jelv%25C3%25A9ny+7+kiv%25C3%25A1gott+j%25C3%25B3+grafika+2+kicsi.jpg" width="193" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="text-indent: 35.4pt;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small; text-indent: 35.4pt;"><b>15. ábra. A budapesti hun(?) jelvény</b></span></div>
<span style="text-indent: 35.4pt;"><br /></span>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Letéti
szerződéssel adta át a Magyar Nemzeti Múzeumnak a budapesti hun(?) jelvényt,
amelynek felületét azonban a múzeumban restaurálás ürügyével barbár módon lereszelték. Mégis, a sajnálatos áldozat nem volt teljesen hiábavaló (a tárgy eredeti képe a fényképeken megmaradt). A letéti szerződésnek a híre is elegendő volt ahhoz, hogy Erdélyi István és Ráduly János rováskorpuszában a legkorábbi (hun kori) rovásemlékként legyen megemlítve. Ezt követően Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is írt egy tanulmányt a rovásemlékről és párhuzamairól. Ebben ugyan nem említette a szerinte késő középkori leleten és társain lévő rovásszövegeket, de a kialakuló vita hozzájárulhat a magyar írástudomány előrelépéséhez. Annyit mindenképpen el lehet érni, hogy az akadémikus áltudomány a jövőben ezt a rovásemléket is tárgyalni legyen kénytelen annak ellenére, hogy elsőként egy dilettáns közölte (lásd: <i>A székely rovásírás eredete</i>).<o:p></o:p><br />
Az SZTE Finnugrisztikai Tanszékének meghívására előadást tartott a szentgyörgyvölgyi tehénszoborról és a budapesti hun(?) jelvényről. Itt Bakró Nagy Marianne volt a vendéglátója és Kozmács István volt a felkért hozzászóló. Az előadás az idő rövidsége miatt csak a felek álláspontjának ismertetéséig jutott el, közös álláspont nem alakulhatott ki. A hun jelvény "a" betűjét Varga Géza a székely írás "a" betűjével vetette össze (amely egy háromszögből és egy lábból áll), Kozmács István nyelvész pedig az ótürk írás egyik "k" szótagcsoport-jelével (amely csak egyetlen láb nélküli háromszög). Ez a találkozó ugyan látszólag nem vezetett eredményre, azonban Tomka Péter régész álláspontjával (aki a hun jelvény "a" betűjét a latin A-val azonosította), kitűnő lehetőséget ad a finnugrista törekvések leleplezésére. Azt dokumentálja ugyanis, hogy a finnugristáknak sehogyan sem sikerül egyig elszámolniuk, ha a hun jelvény "a" betűjének párhuzamát kell megkeresniük. Vagy olyan jelet választanak, amelyiknek nincs lába, vagy olyat, amelyiknek két lába is van, de az egy lábbal rendelkező hun jelhez az egy lábbal rendelkező székely jelet nem hajlandók társítani. Ha a hatalom a hun-magyar azonosság tagadását várja el tőlük, akkor ők ezt kénytelenek képviselni. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Csúcs Sándor és Bakró Nagy Marianne nyelvészek esetében sor került egy forradalmian új, közös
álláspont kialakítására is. "Persze" az ötletek forrása <span style="text-indent: 47.2px;">nincs </span><span style="text-indent: 47.2px;">megfelelően </span><span style="text-indent: 47.2px;">dokumentálva</span><span style="text-indent: 35.4pt;">.</span><br />
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Csúcs Sándor nyelvész Varga Géza nyomán egy riportban elismerte a nyelvek monogeneziséből fakadó ősi
nyelvrokonságot bármelyik két nyelv között – amiből következően (bár ezt Csúcs Sándor nem mondta ki) ma már nem
lehet tudománytalannak tekinteni pl. a sumer-magyar, vagy az indián-magyar
nyelvrokonság kutatását sem (lásd az <i>Így írtok ti magyar őstörténetet</i> c. kötetben!). Könnyen belátható, mennyire fontos ez a felismerés.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Bakró Nagy
Marianne nyelvész a szegedi párbeszéd során elfogadta azt az álláspontot, hogy
a kialakuló magyarság vándorútját bemutató térképeken külön fel kellene
tüntetni a nép és a nyelv útját, ha az nem azonos. Az eddigi eredet-térképekhez képest ez egy új kezdeményezés lenne - ha készülne ilyen térkép és ez a gondolat bekerülne a tudományos közgondolkodásba is.<o:p></o:p><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsgLEiORLWM8wcrF8bDrluipFALXTv1hKGxk0yC_0Gk0YTeEei4Iv_-z3webM5enfW3PbPKg3tEIrGYmQMxYuR-k2r4srgafRwF4QCJzO4qDh0-T6p_kkvXD5jtnw8d_C5xNGJp5nA2BND/s1600/nikolsburgi+k%25C3%25A9pek.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1340" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsgLEiORLWM8wcrF8bDrluipFALXTv1hKGxk0yC_0Gk0YTeEei4Iv_-z3webM5enfW3PbPKg3tEIrGYmQMxYuR-k2r4srgafRwF4QCJzO4qDh0-T6p_kkvXD5jtnw8d_C5xNGJp5nA2BND/s400/nikolsburgi+k%25C3%25A9pek.jpg" width="335" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-small;">16. ábra. A nikolsburgi ábécé eredeti formája (fent), ahol a <i>tprus</i> a legalsó, negyedik sorban egyedül látható, valamint a Varga Géza által rekonstruált helyes sorrend (alul, a korabeli korrektúrajelek segítségével a helyére tette a <i>tprus</i> jelet) </span></b></div>
<br />
<span style="text-indent: 35.4pt;">Varga Géza az </span><i style="text-indent: 35.4pt;">Így írtok
ti magyar őstörténetet</i><span style="text-indent: 35.4pt;"> és </span><i style="text-indent: 35.4pt;">A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a
székely írás „us” (ős) jele?</i><span style="text-indent: 35.4pt;"> c. munkáiban is bírálja a Máté Zsolt által a
székely írás tprus jeléről adott hibás </span><i style="text-indent: 35.4pt;">temporus</i><span style="text-indent: 35.4pt;"> "korábban" magyarázatot, amely a Nyelvtudományi Közlemények-ben jelent meg s ahol a helyreigazító cikkét nem voltak hajlandók közölni. Máté Zsolt ugyanis az elmélete kidolgozásakor nem figyelt fel arra, hogy a nikolsburgi ábécé sorvezetése a székely írás legtöbb emlékéhez hasonlóan nem balról jobbra, hanem jobbról balra halad. Máté Zsolt így azt hitte, hogy a harmadik sor jobb szélén lévő ten jel után következik a tprus, amelyik egyedül áll egy negyedik sorban. Ebből arra következtetett, hogy a ten <i>temporus</i> "korábban" úgy nézett ki, mint a tprus. Ez persze két ok miatt sem lehetséges. Egyrészt a már mondott sorvezetési eltérés miatt, amiből következően a ten nem a harmadik sor vége, hanem az eleje, ezért a ten után nem a tprus következik. Ezt az arcpirító elnézésen alapuló tévedést vizsgálat nélkül átvette Róna-Tas András is. Ő Máté Zsolt hatására a tprus jelet kihagyta a nikolsburgi ábécé jelei közül, hiszen az Máté téveszméje alapján csak egy duplikátum volt. Előbb Sándor Klára is ennek megfelelően járt el s a nikolsburgi ábécé bemutatásakor a tprus jelet a ten jel egyik változataként ismertette. Varga Géza személyes figyelmeztetése és </span><span style="text-indent: 47.2px;">fenti írásai hatására rádöbbent, hogy Máté Zsolt állításának sima átvétele nem járható út. Azonban nem a Varga Géza és Simon Péter által kidolgozott értelmezést vette át, hanem jellegzetes finnugrista módszerrel a tudós ostobaság fenntartása érdekében felülbírálta az 1400-as évekből származó forrást és kijelentette, hogy a korabeli korrektúrajel nem jó helyre mutat. Átrakta a ten mellé, hogy így a ten és a tprus egymás után következhessen és a <i>temporus</i> "korábban" magyarázatot ne kelljen a <i>tapar us</i> "szabír ős" mondatjelre cserélni. Ez ugyanis a hun-magyar azonosság és a székely mondatjelek létének elismerése lenne, amire ez a finnugrista társaság még nem hajlandó. Varga Géza most az MTA illetékeseivel próbál tárgyalni ez ügyben, mert ott most készül egy rováskorpusz. El kellene kerülni, hogy e tévedés- és hamisításhalmaz szelleme érvényesüljön az MTA készülő kiadványában is. Az illetékes, ám hozzá nem értő elvtársaktól azonban nehezen lehet még egy választ is kicsikarni. Ha ez így marad, akkor borítékolható az akadémikus "tudomány" újabb kudarca. </span><br />
<span style="text-indent: 47.2px;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjufTtZ4JT1JvhpbhLAE9aK51lWFi8FtwENaXPgacWMNCpbazhPa2_oNeDc4U437A8n0KnyyELhITAO4lqFhrYbI0vD1pidpEQ-zfy-QCqwr9YGgZw4uP-S3vJZJm5ahY9qqqZCEZ09A6tW/s1600/Nikolsburgi+us+besz%25C3%25BAr%25C3%25A1sa+r%25C3%25A9szlet.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1115" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjufTtZ4JT1JvhpbhLAE9aK51lWFi8FtwENaXPgacWMNCpbazhPa2_oNeDc4U437A8n0KnyyELhITAO4lqFhrYbI0vD1pidpEQ-zfy-QCqwr9YGgZw4uP-S3vJZJm5ahY9qqqZCEZ09A6tW/s320/Nikolsburgi+us+besz%25C3%25BAr%25C3%25A1sa+r%25C3%25A9szlet.jpg" width="222" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="text-indent: 47.2px;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="text-indent: 47.2px;"><span style="font-size: x-small;"><b>17. ábra. A nikolsburgi ábécé korabeli, kettős kereszt alakú korrektúrajelei, amelyeket Sándor Klára nyelvész professzor máshová rakott egy tudományos ostobaság fenntartása érdekében</b></span></span></div>
<span style="text-indent: 47.2px;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Azaz Varga Géza hat a "tudós" társadalomra, általában azonban
csak a megoldandó kérdések napirenden tartását tekinthetjük a hasonló beszélgetések eredményének. A tudomány előrelépése nem ezekkel a nagy mellényűekkel való párbeszédben történik, hanem a kötetekben és a cikkekben, amelyeket ír.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
Eredménynek tekintendő, hogy az interneten
(s később az <em>Így
írtok ti magyar őstörténetet</em> c. kötetben is) megjelent cikke
hatására Róna-Tas András a valóságnak megfelelően módosította a honfoglaló
magyarok írni-olvasni tudásáról korábban közreadott téveszméjét. Ma már elismeri, hogy honfoglaló eleink tudtak írni és olvasni.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 35.4pt;">
<span style="text-indent: 35.4pt;">A Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal közösen írt </span><em style="text-indent: 35.4pt;">Bronzkori magyar írásbeliség<b> </b></em><span style="text-indent: 35.4pt;">(1993)
megjelenése után minden számottevő kutató (például Róna-Tas András, Sándor Klára és Ráduly János is)
elvetette a székely írás keletkezéséről száz éve vallott téveszmét, a sohasem bizonyított ótürk
eredeztetést. </span><span style="text-indent: 35.4pt;">Azaz a párbeszéd néhány esetben nem maradt hatástalan, csak a szellemi forrást többnyire elfelejtik megnevezni.</span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
Varga Géza a székely írás eredete témakörben az egyik legtöbbet hivatkozott szerző, más esetben hivatkozás nélkül veszik át az eredményeit.<br />
Például Mandics György a <i>Róvott múltunk</i> c. trilógiában 200-szor hivatkozik Varga Gézára. Az
Akadémiai Nagylexikon „írás” szócikke említi az egyik könyvét, s ő írta a
Katolikus Lexikon „székely rovásírás” szócikkét is. <span style="background-color: white; font-family: "verdana" , sans-serif , "arial"; font-size: x-small; text-indent: -20px;">Fodor István: <i>A világ nyelvei és nyelvcsaládjai</i> c. nevezetes kötetében közölte a nikolsburgi ábécéről Varga Géza által készített rajzot (16. ábra).</span><br />
A köteteit informálisan az egyetemi
oktatásban is hasznosítják (például egy időben a Református Egyetem professzorai ajánlották a diákoknak).<o:p></o:p><br />
<span style="text-indent: 35.4pt;">A Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal közösen írt </span><em style="text-indent: 35.4pt;">Bronzkori magyar írásbeliség<b> </b></em><span style="text-indent: 35.4pt;">(1993)
megjelenése után minden számottevő kutató (például Róna-Tas András, Sándor Klára és Ráduly János)
elvetette a székely írás keletkezéséről száz éve vallott nézetet (az ótürk
eredeztetést).</span><br />
<span style="text-indent: 35.4pt;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOv-mcMx7eVFcHp_8Nb0vJP4Z-cFq1z33YIKuIOetvP2C9Qy9uNSKwmdd8mTaPv6dRfIrQf6Xqx3UERgHqLcyHh8C896ENc-b6TbDRr-k51Nltnj5rltp-Tbuqoj2s6qu3JzYYC21jh8dk/s1600/Szab%25C3%25ADr+jelek+az+Iseumban+c%25C3%25ADmlap.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1063" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOv-mcMx7eVFcHp_8Nb0vJP4Z-cFq1z33YIKuIOetvP2C9Qy9uNSKwmdd8mTaPv6dRfIrQf6Xqx3UERgHqLcyHh8C896ENc-b6TbDRr-k51Nltnj5rltp-Tbuqoj2s6qu3JzYYC21jh8dk/s400/Szab%25C3%25ADr+jelek+az+Iseumban+c%25C3%25ADmlap.jpg" width="265" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="text-indent: 35.4pt;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small; text-indent: 35.4pt;"><b>18. ábra. Egy tanulmány az OSZK MEK-ben: http://mek.oszk.hu/16100/16118/16118.pdf</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small; text-indent: 35.4pt;"><b><br /></b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
<span style="text-indent: 35.4pt;">Varga Géza kritikai
írásai (ilyen az </span><em style="text-indent: 35.4pt;"><b>Így</b></em><span style="text-indent: 35.4pt;">
</span><em style="text-indent: 35.4pt;"><b>írtok ti magyar
őstörténetet,</b></em><span style="text-indent: 35.4pt;"> Írástörténeti Kutatóintézet, 2010.), a magyar
írástörténeti kutatások szintjének emelését, általában a székely írás nyújtotta
tanulságok őstörténeti és nyelvészeti célú hasznosítását szolgálják. Ezek a kritikai észrevételek nem voltak teljesen hiábavalók, mert egy kicsit jobbá vált tőle a tudományos környezet. Esetünkben például leváltottak egy hazug táblát. </span><br />
<span style="text-indent: 35.4pt;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1p_XhLa9XuF28H5tdeu1mTBFAukGcqvWI21w7n2orPf5c6Qy5_pkyN0AbIXj3xaL7zWgaFG-mvM7UmFvbkZiWyxCElcxsbI9amN0H7S5gLi51EjFIF7da2-kEfZkPDXlRpSW94URFbkhO/s1600/%25C3%258Dgy+%25C3%25ADrtok+ti+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="693" data-original-width="490" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1p_XhLa9XuF28H5tdeu1mTBFAukGcqvWI21w7n2orPf5c6Qy5_pkyN0AbIXj3xaL7zWgaFG-mvM7UmFvbkZiWyxCElcxsbI9amN0H7S5gLi51EjFIF7da2-kEfZkPDXlRpSW94URFbkhO/s400/%25C3%258Dgy+%25C3%25ADrtok+ti+%25281%2529.jpg" width="282" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="text-indent: 35.4pt;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small; text-indent: 35.4pt;"><b>19. ábra. Varga Géza kritikai kötete, volt olyan megbírált, akiről az terjedt el, hogy a kötetet elolvasván kórházba vonult</b></span></div>
<span style="text-indent: 35.4pt;"><br /></span>
<span style="text-indent: 35.4pt;">A fent említett kötetben Varga Géza írt egy cikket a zalavári múlthamisításról s közzétette benne az alábbi fényképet is egy hazug tábláról, amely Pribina templomaként állította be a récéskúti magyar templomot, ami persze sok minden lehetett, csak éppen Pribina temploma nem. Az történt ugyanis, hogy a régészek gyorsabban változtatják a véleményüket a récéskúti templomról, mint az álláspontjukat hirdető táblákat. Mivel azonban a táblák fémből vannak, feltehetően kibírnak akár néhány száz évet is. Ez a mi esetünkben nem szerencsés dolog. A régészek politikai indíttatású álláspontjáról ugyanis ezt nem lehet elmondani, mert azok tudományosan már akkor sem helytállóak, amikor közreadják őket. A megszálló hadseregek be- és kivonulnak, a kormányok is váltják egymást, azaz változik az igény, nem pontosan ugyanazt a hazugságot várják el a régészektől, mint egy kicsivel korábban. Talán egy gyorsabban lebomló, önmegsemmisítő táblával kellene kísérletezniük az ásatási területek gazdáinak s akkor nem lenne ennyi gondjuk a saját korábbi agyalmányaikkal. Ez a fémtábla is lejárt szavatosságú volt akkor, amikor arra jártunk és lefényképeztük. A cikket előbb a neten tettük közzé, majd az megjelent a fenti kötetben is. Az írás hatására Szőke Béla Miklós régész, a zalavári ásatások egyik vezetője arról tájékoztatta Varga Gézát, hogy a kifogásolt táblát kicserélték. Mivel nem jártunk arrafelé azóta, nem tudhatjuk, hogy milyet raktak a helyébe. Az azonban bizonyos, hogy Zalavár sohasem volt Pribina székvárosa, nem azonos a Conversio-ban emlegetett Mosaburggal, amiből következően sok minden mást is ki kellene cserélni Zalavár/Mosaburg témában. Van önlebomló és így nem annyira tudat- és környezetszennyező publikáció?</span><br />
<span style="text-indent: 35.4pt;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_xj5dukOtYkrPm3_I11MI6u0Tq5QUzeitHedeOmo8ct5aCM6FOVnMXkdoxYQgUALdv8-_8F6RPUZ3ndVy8kYYLZJqqlIWcYjYLhLm-KNY5ykQh7SjWfMOPpEjQiRaNptzlErdjMAK2bWF/s1600/R%25C3%25A9c%25C3%25A9sk%25C3%25BAti+templom+t%25C3%25A1bl%25C3%25A1ja+348+kicsi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="744" data-original-width="992" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_xj5dukOtYkrPm3_I11MI6u0Tq5QUzeitHedeOmo8ct5aCM6FOVnMXkdoxYQgUALdv8-_8F6RPUZ3ndVy8kYYLZJqqlIWcYjYLhLm-KNY5ykQh7SjWfMOPpEjQiRaNptzlErdjMAK2bWF/s320/R%25C3%25A9c%25C3%25A9sk%25C3%25BAti+templom+t%25C3%25A1bl%25C3%25A1ja+348+kicsi.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="text-indent: 35.4pt;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<b style="text-indent: 35.4pt;"><b style="text-indent: 35.4pt;"><span style="font-size: x-small;"><span style="text-indent: 35.4pt;">20. ábra. A récéskúti Árpád-kori bazilika romjai előtti hazug tábla, amelyet Varga Géza kritikája nyomán eltávolítottak</span></span></b></b></div>
<b>
</b>
<br />
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<span style="text-indent: 35.4pt;">Sikerült lelepleznie a Szent Istvánnak tulajdonított hamisított rendelet keletkezési körülményeit, amiért cserébe közutálatnak örvend a hamisítók körében. Megkapta a <i>gazember</i> elismerő jelzőt is egy olyan "szakértőtől" aki a saját nevét sem képes helyesen leírni rovásbetűkkel. </span><br />
<span style="text-indent: 35.4pt;">Azaz a világ szép, csak lassan fordul.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
<o:p></o:p></div>
</div>
</div>
</div>
Varga Géza írástörténészhttp://www.blogger.com/profile/15554917163232038927noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5212617666708465991.post-37266177937710824442017-12-03T05:55:00.000-08:002017-12-09T09:03:11.961-08:00A székely írás "harmadik k" jele<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white; font-family: , "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: , "helvetica" , "arial" , sans-serif;">Eddig úgy tudtuk, hogy a székely írásnak két "k" betűje van (az "Ak" és az "ek"). Azonban néhány újabb rovásemlékünkben felbukkant egy "harmadik k" is, amely magyarázatot kíván. </span><br />
<span style="background-color: white; font-family: , "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: , "helvetica" , "arial" , sans-serif;">Megtalálható a budapesti hun(?) jelvényen is (1. ábra), amelynek leírásakor Tomka Péter győri régész a szakvéleményében (némi joggal, mert hasonló alakú) összetévesztette a latin K-val. A jelvény újabb leírásakor a fia, Tomka Gábor régész a feje tetejére állítva tárgyalta a jelvényt, ezért ezt a "k" betűt meg sem említette. Máskor, például a karcagi csatkarika és a szertő-tetői rovásemlék esetében felmerült, hogy ezek talán nem is a székely írásrendszerbe tartoznak - csak azért, mert a "szakértőknek" fogalma sincs sem a jeltörténetről, sem a székely írásrendszer eredetéről és kapcsolatairól.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: , "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: , "helvetica" , "arial" , sans-serif;">E kudarcok miatt szükségessé vált a "harmadik k" leírása egy önálló tanulmányban. </span><span style="background-color: white;">A hun jelvény és a magyar hieroglif írás többi jelének ismertetése egyébként megtalálható a </span><i>Magyar hieroglif írás</i><span style="background-color: white;"> c. kötetemben (Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.)</span><br />
<span style="background-color: white;"><br /></span>
<span style="background-color: white;"><br /></span>
<span style="background-color: white;"><b style="color: #1d2129; font-family: helvetica, arial, sans-serif;">A székely írás "harmadik k" és "csíki ö/ő" jele </b></span></div>
<span style="background-color: white; color: rgba(0 , 0 , 0 , 0.8); font-family: , "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 20px;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRIXs2M90LxGG3kOGTUvUIR85WkbQ1YY-Db6qx-WC6ScyC-FWrCACr2AyudpUC3w9WRJvDFiZunFxaF62-YuGwNEOB2KN3r7IY8riHaDx1-Pc3XIlrumUgD7e0IOU7H8Q-C206jYqsFRGn/s1600/Hun+jelv%25C3%25A9ny+3+kiv%25C3%25A1gva+%25C3%25A1rny%25C3%25A9k+r%25C3%25A9szlet.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="690" data-original-width="1050" height="131" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRIXs2M90LxGG3kOGTUvUIR85WkbQ1YY-Db6qx-WC6ScyC-FWrCACr2AyudpUC3w9WRJvDFiZunFxaF62-YuGwNEOB2KN3r7IY8riHaDx1-Pc3XIlrumUgD7e0IOU7H8Q-C206jYqsFRGn/s200/Hun+jelv%25C3%25A9ny+3+kiv%25C3%25A1gva+%25C3%25A1rny%25C3%25A9k+r%25C3%25A9szlet.jpg" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGQsYIybgI2oFBKQiij6r51jjuwC4LIagcLoXRPOm6yKeZWicWvs7-g6QUUoJVAWjTEsMsOegGkxeNKSa_UQpO6uZH5W4XwaD6DtrIFspKadNsNw-6LJH2yDvkG5Rafe-SF8_fWma21eB4/s1600/cs%25C3%25ADki+%25C5%2591+bet%25C5%25B1+Dezsericzkit%25C5%2591l+graf+1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="858" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGQsYIybgI2oFBKQiij6r51jjuwC4LIagcLoXRPOm6yKeZWicWvs7-g6QUUoJVAWjTEsMsOegGkxeNKSa_UQpO6uZH5W4XwaD6DtrIFspKadNsNw-6LJH2yDvkG5Rafe-SF8_fWma21eB4/s200/cs%25C3%25ADki+%25C5%2591+bet%25C5%25B1+Dezsericzkit%25C5%2591l+graf+1.jpg" width="106" /></a></div>
<span style="background-color: white; color: rgba(0 , 0 , 0 , 0.8); font-family: , "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 20px;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="background-color: white; font-family: , "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><span style="font-size: x-small;"><b>1. ábra. A budapesti hun(?) jelvény SZAK (éSZAKi) szavának jobb szélén a "harmadik k", az ábra jobb oldalán pedig a székely írás "csíki ö/ő" betűje látható, mindkettő lineáris</b></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background-color: white; color: rgba(0 , 0 , 0 , 0.8); font-family: , "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><span style="font-size: x-small;"><b><br /></b></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;">A K alakú lineáris jelforma a székely írásban két hang, az "ö/ő" és a "k" jelölésére is használatos volt (1. ábra). Mára mindkettő kiveszett a használatból és csak a régi emlékeken találjuk meg. Azt a különös jelenséget, hogy ugyanaz a jelforma két eltérő hangot is jelöl, a jeltörténet segítségével érthetjük meg. Ez a két betű ugyanis a magyar hieroglif írás "kő" szójeléből alakult ki egy jelhasadásos akrofónia során (2. ábra). A "kő" szójel maga is egy összetett képből, a "magas kő" ábrázolási konvencióból, a lépcsős toronytemplom képjelének jobb oldalából keletkezett (3. ábra).</span><br />
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><b>A "magas kő" ábrázolási konvenció és a "kő" szójel</b></span><br />
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><b><br /></b></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxAKsBy6Yw7WmvpT3ygPZQaAmk_20N5LHypdB1uafCxD23pnXzi5kOhMSob0pY60kIqDjz4shd5ALLYs-xxwCCuZ5mAaNfSGs4f1cctHOPji6a_8N8SbcV9wkCrRAkEk0l1ok2DXxFbkbC/s1600/Fels%25C5%2591s%25C3%25B3falva+Kod%25C3%25A1rostet%25C5%2591+felirat+harmadik+jele+igaz%25C3%25ADtva.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="933" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxAKsBy6Yw7WmvpT3ygPZQaAmk_20N5LHypdB1uafCxD23pnXzi5kOhMSob0pY60kIqDjz4shd5ALLYs-xxwCCuZ5mAaNfSGs4f1cctHOPji6a_8N8SbcV9wkCrRAkEk0l1ok2DXxFbkbC/s200/Fels%25C5%2591s%25C3%25B3falva+Kod%25C3%25A1rostet%25C5%2591+felirat+harmadik+jele+igaz%25C3%25ADtva.jpg" width="116" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLEtyg1gFmz2BmviAKdNl7d4V6cZSJcLlHdIjwVkWtt92Skkn9MxPvKbniKqVOH3GuPCaAXhoDAEBeaD4irOD53-K8uCUdl-Bg4xnn4snjDaBllN5EMJjb-cMGOB2h3wqp_Qz-6HUkcqzA/s1600/szert%25C5%2591+tet%25C5%2591i+k%25C3%25B6+jel+grafik%25C3%25A1zva.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="598" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLEtyg1gFmz2BmviAKdNl7d4V6cZSJcLlHdIjwVkWtt92Skkn9MxPvKbniKqVOH3GuPCaAXhoDAEBeaD4irOD53-K8uCUdl-Bg4xnn4snjDaBllN5EMJjb-cMGOB2h3wqp_Qz-6HUkcqzA/s200/szert%25C5%2591+tet%25C5%2591i+k%25C3%25B6+jel+grafik%25C3%25A1zva.jpg" width="74" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-small;">2/a. ábra. A magyar hieroglif írás képszerű "kö" jele a Felsősófalva-kodárosi és a Szertő-tetői feliratból</span></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-small;"><br /></span></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-small;"><br /></span></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikUfYXjbofJSwJfH4rwMG5nLVzxp1DPsdFTyBPcjcoD1DrvEH_4F0Xj54-sZbxDgoHimS69ZiR5MNyWsT_N7jC27JiOBOuplgKQ7Z1hpcA88siCi0-caT2Zzbun1lyNXLAY0Id7NYYMVHy/s1600/Karcagi+magas+k%25C5%2591+egys%25C3%25A9g+1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="582" data-original-width="693" height="167" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikUfYXjbofJSwJfH4rwMG5nLVzxp1DPsdFTyBPcjcoD1DrvEH_4F0Xj54-sZbxDgoHimS69ZiR5MNyWsT_N7jC27JiOBOuplgKQ7Z1hpcA88siCi0-caT2Zzbun1lyNXLAY0Id7NYYMVHy/s200/Karcagi+magas+k%25C5%2591+egys%25C3%25A9g+1.jpg" width="200" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;"><b>2/b. ábra. A magyar hieroglif írás lineáris jeleivel írt "Magas kő" mondat az Árpád-korból ránk maradt karcagi csatkarikáról </b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-small;"><br /></span></b></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;">Az említett hun-székely betűk az akrofónia során alakultak ki. Az akrofónia az a folyamat, amikor egy szójelből betű keletkezik. </span><span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;">A "kő" szójeléből (2. ábra) mindjárt kettő is kialakult: a "k" és az "ö/ő" (1. ábra). Ezek alig ismert és ma már nem használt rovásbetűk. A "kő" szójelet azonban napjainkig használják például a hímes tojások készítői, csak már nem ismerik a jelentését (3. ábra). A hímes tojásainkon a "kő" szójelet szülő "magas kő" ábrázolási konvenció is előfordul, amelynek legkorábbi ismert változata 4000 éves (5. ábra). A "magas kő" a lépcsős toronytemplom korabeli magyar neve. Ennek az ábrázolási konvenciónak a bal oldalából a "magas", jobb oldalából a "kő" szójele alakult ki. Van indián párhuzama is (6. ábra), ami az ábrázolási konvenció kőkori eredetét bizonyítja, ha az indiánok ősei a kőkorban mentek át Szibériából Amerikába.</span><br />
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEPp53PmtCpfzCmOWP4y6Lv2d6WkBZg_6eOhYtN-QeBx_0IWbmyn-P2rmFM5-qlMFjZsuq8TxaZgBd2y7Z61LYmczj4nzKoQgKGtRnIVF6qYw-p8Eytc6fFmVgfL1J8Ay4S47zLcOVyxbJ/s1600/gyimesi+h%25C3%25ADmes+toj%25C3%25A1s+magas+sarok+k%25C5%2591.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="690" data-original-width="1354" height="163" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEPp53PmtCpfzCmOWP4y6Lv2d6WkBZg_6eOhYtN-QeBx_0IWbmyn-P2rmFM5-qlMFjZsuq8TxaZgBd2y7Z61LYmczj4nzKoQgKGtRnIVF6qYw-p8Eytc6fFmVgfL1J8Ay4S47zLcOVyxbJ/s320/gyimesi+h%25C3%25ADmes+toj%25C3%25A1s+magas+sarok+k%25C5%2591.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: x-small;"><b>3. ábra. Magyar hímes tojás, felső részén a három szójelből alkotott képszerű <i>Magas sarok kő</i> mondatjel (alatta az ismert székely jelpárhuzamok)</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: x-small;"><b><br /></b></span></div>
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;">A jelenség arra utal, hogy a rovásbetűinket nem egyetlen tudós, vagy egy tudós társaság alkotta meg, a betűsort nem királyi rendelet léptette életbe, hanem a nép alkotta meg a természetes jelhasználat fejlődése során kialakult újabb igénynek megfelelve. Az egyes hangok rögzítésére alkalmas szójelek kiválasztása nem egyetlen helyen és nem egyetlen időpontban történt meg, ezért az egységes hangjelölés csak lassan alakult ki. Ha a korábbi szójeles írásban több hieroglifa is jelölt valamilyen "k"-t is tartalmazó egy szótagú szót, akkor a betűző írás kialakulásakor ezek közül többet is elkezdhették betűként használni. Egy ilyen rendetlen folyamatban természetszerűleg alakul ki több "k" betű, vagy ugyanabból a szójelből két különböző hangot jelölő betű. Tulajdonképpen máig sem véglegesedett és nem lett ismétlődéstől mentes az ábécénk, ezért van ma is több "k" betűnk, amint az ótürk írásnak is több "k"-s szótagjelét ismerjük s a latin írásnak is van a "k" betű mellett egy "q" szótagjele is.</span><br />
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;">A kőkor óta néhány ősvallási mondat rögzítésére alkalmazott magyar hieroglif írás a kőkor végén, vagy a bronzkor kezdetén felmerülő igény kielégítésére, a folyamatos, hosszú szöveg (a szavak pontos alakjának) rögzítésére már nem volt alkalmas. Az egy szótagos szavakat rögzítő szójeleket ezért a szó első, vagy második hangjának a rögzítésére, tehát egy betűző gyakorlatban kezdték el használni. </span><span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;">A "kő" hieroglifa már a hun korban kettéhasadhatott. Ezt valószínűsít, hogy a "kő" jel az ótürk írásba már az "ök, ük, kő, kű" szótagcsoport jeleként került át. </span><br />
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigP4-UV-drfqdAYcW42xanlT-L2GsJN1E7PvUh-p68vfSLtXMuXs6hFyWkrZ5dEZNSRYCnA2zDrfvrZVM_RfKYULQMiycNJP-ZTXH42rj0gpbTnwVEAHiEGZWlQVupcja5c8H7PuvIVR5e/s1600/jenyiszeji+k%25C5%2591+.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="734" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigP4-UV-drfqdAYcW42xanlT-L2GsJN1E7PvUh-p68vfSLtXMuXs6hFyWkrZ5dEZNSRYCnA2zDrfvrZVM_RfKYULQMiycNJP-ZTXH42rj0gpbTnwVEAHiEGZWlQVupcja5c8H7PuvIVR5e/s200/jenyiszeji+k%25C5%2591+.jpg" width="91" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhB5vPe_1r2uD8L-q-fgkIxciK8oNgtVEXBYnxKstz6R8yiatPq7KSs3UiBOIDNv2GR_uGWSVE8bwZouGUbAL8qZFdgUUc4PhdqY3vJqGcjeXEJkqCkOdC0qlBXQAD4sUPTWVgcBQbzebzt/s1600/%25C3%25B3t%25C3%25BCrk+%25C3%25B6k+%25C3%25BCk+k%25C3%25B6+k%25C3%25BC+%25C3%25A1zsiai+Vasziljev+nyom%25C3%25A1n+line%25C3%25A1ris+1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1109" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhB5vPe_1r2uD8L-q-fgkIxciK8oNgtVEXBYnxKstz6R8yiatPq7KSs3UiBOIDNv2GR_uGWSVE8bwZouGUbAL8qZFdgUUc4PhdqY3vJqGcjeXEJkqCkOdC0qlBXQAD4sUPTWVgcBQbzebzt/s200/%25C3%25B3t%25C3%25BCrk+%25C3%25B6k+%25C3%25BCk+k%25C3%25B6+k%25C3%25BC+%25C3%25A1zsiai+Vasziljev+nyom%25C3%25A1n+line%25C3%25A1ris+1.jpg" width="138" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-small;">4. ábra. Az ótürk írás "ök, ük, kö, kü" szótagcsoport-jelének képszerű és lineáris alakváltozata</span></b></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span></div>
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;">Ez a hunoktól átvett ótürk szótagcsoportjel kétségtelenül az akrofónia közbülső állapotát tükrözi. A</span><span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"> "kő" jelét már nem csak a <i>kő</i> szó, hanem egyrészt az "ök, ük", másrészt a "kő, kű" rögzítésére is használták. Innen már csak egy lépés az "ö/ü" és a "harmadik k" elkülönült használata. Mai szemmel (egy fejlett alfabetikus írásgyakorlat talaján állva) furcsának tűnik, hogy ugyanaz a jelforma két hangot is jelölhet. Azonban a szóírások felbomlásakor ez egy természetes jelenség. Az egy szótagos szavakat jelölő szójeleknek keresik a betűírásos alkalmazását és eközben alakulnak ki az átfedések. Ezért van az ótürk írásban is, meg a székely írásban is több jele a "k" hangnak. </span><br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtWc9Zss9iH7iqN_GscWze9-5uOVAxKZI7OYByV8borJzPDZZSB0Q9ZerZHC5o6G8qFtImgFf3zAckX6Q9evS43hh0zzAcEds-Pcq9gHzqaT6Xv6NxSBFi86dzW7-_HeH6PO5Bmgucqr9G/s1600/afganiszt%25C3%25A1ni+istenn%25C5%2591+jelei.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1013" data-original-width="1334" height="242" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtWc9Zss9iH7iqN_GscWze9-5uOVAxKZI7OYByV8borJzPDZZSB0Q9ZerZHC5o6G8qFtImgFf3zAckX6Q9evS43hh0zzAcEds-Pcq9gHzqaT6Xv6NxSBFi86dzW7-_HeH6PO5Bmgucqr9G/s320/afganiszt%25C3%25A1ni+istenn%25C5%2591+jelei.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: x-small;"><b>5. ábra. Afganisztáni istennő, vállán a "magas kő" jelével (Kr. e. 2000)</b></span></div>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;">A "kő" szójel a szkíta-hun-avar írásban többször is előfordul s e korai írásemlékek pontos párhuzamai hun-utód népeknél és a magyar népművészetben is fennmaradtak. A "kő" szójelnek és a leszármazottainak egyaránt van képszerű és lineáris változata is. Feltételezhető, hogy a képszerű változat a korábbi. A lineáris változat a gyakoribb használatnak jobban megfelelve az újabb alkalmazások, a mindennapi használat kedvéért született meg. Ugyanezért csökkent idővel a szójel lépcsőinek a száma is háromról, vagy többről kettőre. </span><br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;">Amikor a különböző írásrendszerek és nyelvek között a "kő" szójel átadóját keressük, akkor jelentősége van annak, hogy a <i>kő</i> szó hol fordul elő és hol nem. Az ótürk nyelvben k-val kezdődő szó nyelvi okok miatt nem létezhetett s ennek megfelelően a "kő/kű" szó nem is fordul elő. A magyarban azonban időtlen idők óta használjuk a <i>kő</i> és a <i>kű</i> változatot is. Mindezekből az következik, hogy a székely írás ótürkből való származtatásának ötlete csak a haynauista-hunfalvysta szellemiséget közvetítő finnugrizmus egyik sohasem bizonyított téveszméje. </span><br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifwYkdad3k4d1WjYg2Mrx_qb3wJtYP2svycoaKCJOzjbgHNqR3RhGyfiMkec6n4vONDVhMY0CaO2HZbuRNmOOhSwGOcL6fOENCMdXsmuP4uzCz30avWIsJgCkEgoBaFi7QwphnxlldGHeo/s1600/jeddito+v%25C3%25A1za+jelt%25C3%25A1bla.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1414" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifwYkdad3k4d1WjYg2Mrx_qb3wJtYP2svycoaKCJOzjbgHNqR3RhGyfiMkec6n4vONDVhMY0CaO2HZbuRNmOOhSwGOcL6fOENCMdXsmuP4uzCz30avWIsJgCkEgoBaFi7QwphnxlldGHeo/s320/jeddito+v%25C3%25A1za+jelt%25C3%25A1bla.jpg" width="282" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span></div>
</div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background-color: white; font-family: , "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><span style="font-size: x-small;"><b>6/a. ábra. Jeddito váza a "Magas jó sarok kő" mondatjellel</b></span></span><br />
<span style="background-color: white; font-family: , "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><span style="font-size: x-small;"><b><br /></b></span></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYfZt5TocZnv12Z0rsZrzi5pradzUHI9QetkgDnkAbdynd53SrY_7e694eZfa95yp5H1ZxSqbHN59YINKpLnqIp8tvbMpgDf1TiDPKMIZUgSaRcYQwGHyQuU_UY9rUrcrpGTmJ3-H42p7M/s1600/Native_American_Pottery_Vessels_20th_Century+kiv.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1074" data-original-width="1600" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYfZt5TocZnv12Z0rsZrzi5pradzUHI9QetkgDnkAbdynd53SrY_7e694eZfa95yp5H1ZxSqbHN59YINKpLnqIp8tvbMpgDf1TiDPKMIZUgSaRcYQwGHyQuU_UY9rUrcrpGTmJ3-H42p7M/s200/Native_American_Pottery_Vessels_20th_Century+kiv.jpg" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPxj1RQJ9KCrMLBz7gllPOqukZtt9uS3jD3TiYC832OM2qPBat_I6o6bDyYOe4uwl-phWIF0F62rcvaKwCSNI7_AhKB2qKrj72z3YVQBMGciDQrdRvKPyVW-5yGf6yjma8IcPxB1N-Paza/s1600/Native_American_Pottery_Vessels_20th_Century+m%25C3%25A1sik+oldala+kiv.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1102" data-original-width="1600" height="137" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPxj1RQJ9KCrMLBz7gllPOqukZtt9uS3jD3TiYC832OM2qPBat_I6o6bDyYOe4uwl-phWIF0F62rcvaKwCSNI7_AhKB2qKrj72z3YVQBMGciDQrdRvKPyVW-5yGf6yjma8IcPxB1N-Paza/s200/Native_American_Pottery_Vessels_20th_Century+m%25C3%25A1sik+oldala+kiv.jpg" width="200" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;"><b>6/b. Modern indián edény a lépcsős toronytemplom jelszerű ábrázolásaival</b></span></div>
<br />
<span style="background-color: white; font-family: , "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><span style="font-size: x-small;"><b><br /></b></span></span></div>
Varga Géza írástörténészhttp://www.blogger.com/profile/15554917163232038927noreply@blogger.com0